Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1934
20 legnagyobb, egész történetünkben páratlanul álló áldozatát, amikor a felkínált amnesztiát magasabb érdekekre, a nemzet jövőjére, az általa nyolc éven át képviselt nemzetfenntartó eszmék örökéletűségére való tekintettel nem fogadta el. A hozott áldozat szinte felmérhetetlen 1 Ne elsősorban a katasztrális holdakban kifejezni szokott veszteségben lássuk azt; de elvesztésében a földnek, amelynek erdeiben szebben szól a madár, rétjei illatozóbb virágokkal pompáznak,levegője balzsamosabb. Elvesztésében mindannak, ami forró honfiszíve, szelíd, békés lelke előtt kedves lehetett. Kétségtelenül, nagy örökséget veszített. És mégis és még nagyobbat, időtlen időkig kamatozót tudott hagyományozni nemzetének. Mi hát ez az örökség ? Kedves tanulóság! Egy francia tudós tette egész erkölcstana alapelvévé az önzetlenséget, az altruizmust. Azonban természetes, hogy minden idők filozófusai az én alárendelését, a mások javának, mások boldogságának előmozdítását a legfőbb erkölcsi értékek közé emelték. Hisz önzetlenség nélkül nincs, nem állhat fenn semmiféle emberi közösség. Ám a gyarló embereket, a nagyokat csakúgy, mint a kicsiket szinte állandó ostrom alatt tartja az én, a maga követeléseivel. Ezeket lefékezni sokszor nem sikerül 1 Nemzetek, országok sorsában, épen úgy, mint a családokéban sok-sok katasztrófának kell azért bekövetkeznie, mert vezetők vagy vezetettek nem tudtak áldozatot hozni. > Az emberre elhatározásaiban mások példája serkentőleg hat. Gyarló mivoltunknál fogva szükségünk van mások példaadásaira, mennél többre és mennél nagyobbszabásúra. Olyanra, ami nemcsak világít, de magával ragad, elsodor. Kedves ifjúság ! II. Rákóczi Ferenc, aki a reá váró jólét és boldogság, az öröm pohara helyett a keserűség ürömpoharát választotta, hogy ezzel használjon nemzetének és egy lelki szenvedések által kegyetlenül tragikussá lett sors mellett ezért következetesen, haláláig, önként kitartott, ilyen példát adott. Ez II. Rákóczi Ferenc történelmi hagyatéka! .iiillillllllllllllllllllllli1''