Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1933

12

nálásában örökösen maradjanak. Mely is az érdekelt küldöttség által elfogadtatván, valamint szóval, úgy tettlegesen is annak birtokába léptek.

Továbbá onnan Szarvas mezővárosának Csaba és Endrőd felé eső felében már hasonlóul előlegesen körülárkolt, úgynevezett botanikus kertnek leendő használás végett kimért 25 holdnyi földhöz, mely mind a négy oldalról a közös legelő által korlátoltatik — érkezvén — minek utána it[en ismét ugyanazoknak jelenlétökben ugyancsak a fentebb tisztelt uradalmi ügyész úr által a kérdéses föld kimutatódott volna, ugyanazon fentebb tisztelt küldöttséget abba bevezettük és ennek birtokába helyeztük.

Valamint végre ismét az egymás mellett kimért 8 házhelyek és 2 malomhelyekhez, melyeknek kelet, dél és észak felőli oldalait az utcák, nyugatról pedig félig Öreg Papp János zsellér házhelye és egy félig üres fundus képezik, vezetődvén, azokat minden fentebb érdekelt formák megtartása mellett az érdekelt küldöttségnek az előszámlált jelenlévők előtt általadtuk.

Mely ekképen történt átadásnak rendjéről ezennel kiadtuk nevünk aláírásával és pecsétünkkel erősített bizonyságlevelünket.“

1834. november 4-én történt meg a gimnázium javára adott ingatlanoknak és az erről szóló adomány-levélnek inta- bulálása Békés vármegyénél.

íme ez a mostani szarvasi gimnázium tulajdonát képező és 100 év óta birtokában lévő földalapítvány históriája. Ez az alapítvány ma is egyik főjövedelmí forrása a gimnáziumnak. A várostól kb. 19 km. távolságra van a kondorosi határban az alapítványi földnek 280 holdja, míg az u. n. bontanikus kertnek megfelelő terület és a házhelyek a város végén, a mostani vasúti állomás két oldalán terülnek el.

Az iskolának Mezőberényből való áttelepítése azonban nem történt meg olyan könnyen, amint azt az előzőkből gondolhatnánk, mert amilyen lélekemelő és hálára kötelező volt a szarvasi nagybirtokosságnak ezen nagylelkű adománya, olyan mély felháborodást keltett a mezőberényiekben, akik csak most kezdtek valóban tudatára ébredni annak, hogy féltve féltett iskolájukat örökre elveszítik. Az 1834. május 6-iki Szarvason tartott gyűlés 13. pontja már megemlékezik arról, hogy a me- zőberényi lelkipásztorok Oertl Zakariás és Kutcián György urak a gimnázium általtétele tárgyában beadványt intéztek az esperességhez. E beadvány, amelynek eredeti példánya szin-