Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1933
10 egyedül azoknak és a többi fundusoknak ünnepélyes átadása lenne már csak hátra“. Intézkedik is azután az esperességi közgyűlés minden az áttelepítéssel kapcsolatos ügyre vonatkozólag ; a mezőberényi ingatlanoknak értékesítésére, a szarvasi Tessedik-féle iskolaépület rendbehozására, tanárok javadalmazására, az iskolai épületért járó hátralékos összeg lefizetésére vonatkozólag, a tanév megkezdésére és ennek lapok útján való meghirdetésére vonatkozólag. Bennünket legfőképpen maga a földesuraság által adományozott ingatlannak alapítóoklevele érdekel, amellyel a boldog emlékű uraság nemcsak megérősítette a három évtizeden át nehézségekkel küzdött iskolánk alapjait, de úgy mondhatnám, megvetette a jövőnek alapjait is és biztosította az iskola fennmaradását. Az alapítóoklevelet 1834. január 7-én a földesuraság nevében gróf Bolza József, gróf Batthyányi István hitvese, született gróf Bolza Antónia, gróf Mitróvszky Vilmos hitvese, született báró Schröffl Mansberg Jozefa, gróf Eszter- házy Antónia, született báró Schröffl Mansberg írták alá. Az átvevők részéről az eredeti okmányt aláírták: báró Prónay Albert, úgymint senioralis inspektor, Simon Sámuel esperes és táblabíró, Boczkó Dániel táblabiró, Dedinszky István táblabíró, Hón János csabai prédikátor, Hódosi Bende Károly dekánus táblabíró, Kristóffy Sámuel nagylaki lelkipásztor és dekánus, Molitórisz József szentesi lelkipásztor, még nehány aláíráson kívül aláírta az okmányt Molitórisz Adolf az akkori rektora és professzora a seniorale gimnáziumnak, továbbá Bodroghy Papp István hites ügyvéd, Omaszta Zsigmond senioralis inspektor és Koritsánszky János a gimnáziumi vagyonnak gondviselője. Az alapítólevél bevezetésében röviden meg van említve a földesuraknak az esperességgel folytatott tárgyalása és ennek alapján az ő elhatározásuk. Az 1. pontban, amint az alapító- levél megjegyzi: „Az intézetnek kebelünkbe leendő átvételével nemcsak egyes személyekre, hanem az egész hazára boldogító következmények háramolni fognak, fontolóra véve továbbá azt, hogy egy jól elrendelt és különösen a nemzetség fejlődését előmozdító ezen közboldogságnak kútfeje gyarapíttatván és terjesztetvén, a nemzet ereje növekedik“, majd így folytatva és kiemelve még az iskola áttételének a fontosságát — kimondja, hogy „az érdekelt seniorale gimnáziumnak Szarvas mezővárosába leendő által szállítása feltétele alatt annak néminemű kármentésül és alapításul a szarvasi jóminőségű legelőből kivágandó 5 sessió földet, sessióját 56 holdakban, holdját
