Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1930
12 nyilvánossági jog megszerzése nem sikerült, nem egészen 1867-ig amikor az önmagától megjött. A 60-as években hatalmas felvirágzásnak indult a gimnázium. Emelkedett a tanulók létszáma, erősen gyarapodott az intézet felszerelése, a 300-at számláló tanulók körében megalakult a Vajda önképző, ezeneintézet, ugyancsak ekkor keletkezett a fiutanítóképző az iskola kebelében, amely annak em lóin táplálkozott egészen 1908-ban bekövetkezett önállósításáig 1860-ban Prónay Gábor egyetemes felügyelő elnöklete alatt az ev. középiskolák jelesei az újabb idők követelményeinek megfelelő tanítási tervet dolgoztak ki, amelyet 1861-ben kötelezőnek mondottak ki s amelyet 1866-ban a protestáns tanférfiak kiválóbbjai módosítottak és amelyet 1870-ben a hires Vandrák András hozott tető alá. Tatay István 1856-tól 1884-ig állott a szarvasi főiskola élén. Az ő igazgatása valóban legszebb éveit jelentette az iskolának. 1872-ben a régi Tessedik féle épületet kibővítették, a földszinti rész érintetlenül maradt, ellenben a lépcsőház és az emelet le lett bontva és újra felemelve. A megfelelő helyiségek és a felszereléseknek elhelyezésére szolgáló szertárak a tanításnak sikerét biztosíthatták, de meg is látszott ez az intézet növendékeinek számán is, amely Tatay alatt 81-82-ben 569 fővel kulminált. 1883-ki 30 t. cikk. országosan kötelező középiskolai törvény volt, a protestáns autonóm gimnáziumok ezen törvénykövetelményeinek megfelelőleg alakították át a tanítási tervezetet, amely azután 1884-től kötelező volt és 1888-ban kiegészült a gimn.-i rendtartással. Tatay igazgatósága alatt több és kiváló pedagógus működött a szarvasi gimn.-ban, akikre vonatkozólag részletesebb tájékoztatót olvashatunk, a Benka Gyula által megirott „Szarvasi főgimnázium története"-ben. Tatay után 1884-ben Benka Gyula vette át a gimnázium vezetését, ő volt úgy a gimnáziumnak, mint a kebelében fennálló fitanitóképző intézetnek igazgatója, nagy tudású nagy munkaképességű, erősen magyar érzésű, kiváló pedagógiai érzékkel megáldott tanférfiu, kinek igazgatása idejébe esik az iskolának több jelentősebb eseménye. A régóta tervezett és emlegetett államsegélyt 1895-ben sikerült az állammal kötött szerződés értelmében megszerezni, amelyet azóta is, bár változott formában és összegben élvez ma is. Az államsegély jelenleg a tanári fizetések 85%-át teszi ki. Benka igazgatása alatt készült az intézet kényelmes tornacsarnoka, 1894-ben és az ő érdemének tulajdonítható be, hogy az iskola uj épületet kaphatott, amely 210.000 aranykorona költségen 1905-ben elkészült úgy, hogy 1906 őszén
