Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1929

- 39 — nu!ó részesült, apróbb-cseprőbb kihágások miatt az osztályfőnökök és az egyes szaktanárok tették meg a szükséges figyelmeztetést, avagy fenyítést. Annak dacára, hogy mélyebb erkölcsi fogyatkozá­sok és kihágások nem fordultak elő, általánosságban véve, a tanu­lók viselkedése, kötelességtudása elég kívánni valót hagy hátra. Az iskola fegyelmező munkáját nagyban elősegítené egy megfelelő in- ternátus, ennek híjján kénytelenek vagyunk beérni a fegyelmezés­nek olyan módjaival, amelyet a város területén széttelepített tanu­lókkal szemben lehetséges gyakorolni. Az ilyen felügyelet csak az esetben lehet eredményes, ha megtalálja az ember hozzá a támo­gatást szülők és általában azok részéről, akik tanulóknak tartására vállalkoznak. Sajnos azonban, hogy ez nincs mégolyán mértékben ahogy az kívánatos volna. Az életviszonyok, az iskolán kívüli mér­ges levegő, sok minden tanulónak nem való dolgoknak kényszerű meglátása semmi esetre sincs a sikeres fegyelmezésnek javára, sőt kárára. Az iskolában az órák közötti felügyeletet az önfegyelme­zés gyakorlása végett is a cserkészekkel tartottuk fenn, úgy, hogy viszont azokat a tanárok ellenőrizték. A folyó tanévben is elkészítették a tanulók a napi munkaprogrammjukat, amelyet a kellő ellenőrzés lehetőségéért az osztályfőnököknek tartoztak bemutatni. Amikor és ahol annak szükségessége fennforgóit, az igazgató avagy az osz­tálytanárok felkeresték a tanulókat és szüleikkel, vagy szállásadó­ikkal beszélték meg a tanulók szerencsésebb előhaladása érdekében kívánatos dolgokat. Az iskolai munkának minél tökéletesebb el- végezhetése céljából nem engedtük a tanulóknak az iskola portáján való tartózkodást csak akkor, amikor az elkerülhető nem volt, és a rend és fegyelmet szolgálta az is, hogy az iskola fala­in kívül a tömeges kószálást, vagy csoportos sétálást szigorúan eltiltottuk. Vallás-erkölcsi nevelés. A tanulók vallás-erkölcsi nevelésére és vallásos érzületének ápolására minden módot megadott a tanári kar és iparkodott arra, hogy ott, ahol csak mód volt rá és lehe­tett, átszőjje a tanítás anyagát a vallásos érzéseknek szálaival is." Minden vasárnap felváltva vezettük fel tanulóinkat az ó- és új­templomban tartani szokott magyar istentiszteletekre, a téli hide­gebb időkben minden vasárnap ifjúsági istentiszteleteket tartottunk a rajzteremben Korim Kálmán vallástanár és Lang János tanár közreműködésével. A tanítást mindig a Miatyánkkal és a Magyar Hiszekegy elmondásával kezdtük és ugyancsak imával végeztük. November l.-én és június 6.-án együtt járultunk tanulóinkkal kellő

Next

/
Thumbnails
Contents