Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1929

— 9

birtokosság (gr. Bolza József, Bolza Antónia és gr. Schröffl Mansberg Jozefa) mentette meg, amely nagylelkűen 305 holdat kitevő földet ajánlott föl azon esetre, ha az iskola Szarvasra költözik. 1834-ben települt át a gimnázium a jeles szarvasi lelkész, Tessedik Sámuel által 1791-ben épített iskolai épületbe. Itt a fenntartó Békés-bánáti, majd 1836-tól kezdve a Bánáttól különvált Békési esperesség gondozása alatt következettbe, kiváltkép a lelkes Vajda Péter munkássága folytán, a szarvasi gimnázium szerencsésebb fejlődése. A tanintézet felszerelése évröl-évre mind gazdagabb és tervszerűbb gyarapodást mutat.

Jöttek ezután ismét gyászos évek. Az önkényuralom alatt csak az a középiskola nyerhetett nyilvánossági jogot, mely 12 tanerőt tudott alkalmazni. E legnagyobb veszedelemben ismét csak az egyház volt az, amely segédkezet nyújtott a már-már örvény szélén álló intézetnek. 1850-ban tették meg a békési esperesség egyházközségei az iskolát örök hálára kötelező alapítványaikat, amelyekkel felfokozták a jövedelmet a szükséges fenntartási összegre. Ezzel nyerte kezdetét a főgimnázium fejlődésének uj korszaka. Jeles tanárok egész gárdája tette látogatottá és virágzóvá, főleg Tatay István és Benka Gyula igazgatósága alatt az Alföldnek messze- környéken sokáig egyetlen főgimnáziumát. A tanulók létszáma 1861-ben már meghaladta a 300-at, 1881 82-ben 569-nyi fővel kulminált, ezután lassú csökkenéssel leszállt és hosszú évtizedeken át 400 körül volt, majd újabban 300 körül váltakozik.

Az iskola legújabb korszaka 1895 óta számítható. Ez időtől fogva részesült államsegélyben, de ugyanezen évben történt a gimn. kormányzásában is nagy változás. Az iskola fenntartartója a nagy békési esperességböl alakult arad-békési és csanád-csongrádi egyházmegye lett s a régi esperességi iskolatanács jog- és hatáskörét a három egyházmegye közgyűlésén megválasztott felügyelőbizottság vette át. Az arad-békési e. m. 1918-ban kiválván a fenntartók sorából, azóta két egyházmegye gondozza szeretettel intézetünket.

Az intézet igazgatói voltak keletkezésétől a mai napig a következők: Skolka András 1802—1808., Farkas Mátyás 1808 —1815., Benka Ádáni 1816 -1829.. Jankovics János 1829—1830., Tomasek Pál 1830—1833., Molitórisz Adolf 1834—1836., Magda Pál 1336- 1840., Molitórisz Adolf újból 1841 — 1842., Vajda Péter 1843 — 1846., Bloch Mór 1846—1847., Gerő (Greguss) Ákos 1848—1849., Pecz Gyula 1850., Molitórisz Adolf újból 1851., Szemián Dénes 1852., Domanovszky Endre 1852 -1853., Haberern Jonathán 1854—1856., Tatay István 1856—1884., Benka Gyula 1884—1908., Mocskonyi