Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1927

— 4 —

szemmel megfigyelhetünk. Repülőgépen 100 napra sem volna szükségünk, hogy oda érjünk s mégis mily elérhetetlen messzeség- ségben van mitőlünk. Van azonban egy eszközünk, mely ezt a 300.000 km.-es távolságot könnyen áthidalja és beavat a hold titkaiba: a távcső, mely már 8-szoros nagyítás esetén is elárulja, hogy a szabad szemmel látott korong valójában gömb, amelyen épugy vannak hegyek, völgyek, ormok, csatornák, kialudt kráterek, mint a mi földünkön. Ha majd egyszer valósággá válik, hogy egy embertársunk élve odakerül és kiköt e látható hegyek peremén, nem fog eltévedhetni, hisz oly terepen találja magát, melyet már rég óta ismer és amelynek ép-ugy meg vannak a maga térképei, mint a mi földünknek. Bizonyos azonban, hogy ott-tartózkodása nem lesz kellemes, mert a hold légkörnélküli világában e 14 napig tartó, 150° C-os hőséget (nappal) nappal egy ugyanannyi ideig tartó dermesztő hideg váltja fel (éjszaka). Néma és kihalt világ ez, melyen valamikor lehetett élet, de évezredek folyamán az enyészet lett úrrá a vegetáción. Egy amerikai csillagász a távcsővel látható mély kráterek fenekén, az ottrekedt levegőben, mozgó, alsóbbrendű élőlények nyomait véli látni. Ha tehát ott egyáltalában lehetséges élet, ez csak e völgyek mélyén képzelhető, feltéve, hogy a technika gondoskodik majd olyan eszközökről, melyek az előbb említett és az emberi szervezetre káros hőmérséklet-külömbségeket hatástalanná tudják tenni.

Földi mértékeinkhez viszonyítva a hold távolsága mitőlünk óriási, de mégsem mérhetetlen és nagyságát képzeletünk elé varázsolhatjuk, ha meggondoljuk, hogy egy kereskedelmi utazó, ki a Hamburg-Newyork közötti vonalat 30-szor tette meg, vagy egy globetrotter, ki a világot 10 szer körülvitorlázta, akkora utat tett meg, hogy már a holdban lehetne. Tehát nem oly széditően mérhetetlen távolság ez ! A gyorsvonat szakadatlan menetben fél év alatt, egy puskagolyó 1 hét alatt és a fény 1 másodperc alatt juthat el oda.

Ennek a távolságnak az áthidalására kell tehát a technikának valamilyen megoldást találnia.

Ha földünk légköre a holdig nyúlna, akkor az odautazás egyszerű légcsavaros repülőgépen, vagy egy közönséges léghajón könnyen volna keresztülvihető Sajnos azonban a dolog nem ily egyszerű. A földünket burkoló levegöréteg vastagsága aránylag nem nagyobb, mint az alma héja az almához viszonyítva. Ma már tudjuk, hogy a levegő földünket számbavehetöen kb. 200 Km. vastagságban öleli körül és még 1000 Km.-ig is van némi csekély nyoma. E magasságon túl azonban légnélküli a világűr.