Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1924

tett olaszországi tanulmányi útja következtében. A rendes iskolai munkán kívül nagy tevékenységet fejtett ki a tanári kar a rendkívüli tantárgyak tanításával és a különböző ifjúsági körök vezetésével; itt úgyszólván minden tanerőnek ideje és szolgálata igénybe volt véve. Növelte több tanár munkáját, hogy akár nemes ambíciótól sarkalva, akár anyagi helyzetűk miatt kényszerítve az iskolán kívül is munkásságot fejtettek ki magánrórák adásával, más intézeteknél órák vállalásával, egyházi liszlségek viselésével, hazafias s kulturális ünnepélyeken való közreműködéssel s egyéb társadalmi érdekek szolgálatában.

Tanulmányi állapot. A VKM. 65903/1924-V. sz. rendelete uj korszakot nyitott a magyar középiskolák történetében. Intézetünk megmaradt humanisztikus gimnáziumnak; a kultuszkormány ez irányú döntésére befolyt iskolánknak több mint százéves tradiciós múltja s egyházi főhatóságunknak kifejezett kívánsága. Az uj tanterv keresztülvitele, mivel csak az I. s részben az V. osztályban volt kötelező, nem járt nagyobb nehézségekkel Evvel kapcsolatban felemlitésre méltó még azon ujitás, hogy az egyetemes felügyelő urnák a minisztérium által is jóváhagyott rendelkezése értelmében a német nyelvet már az I. osztályban is tanítottuk heti 1 órában. Mindez eddig nem szolgált komoly akadályul a tantestület azon kötelességszerü buzgó igyekezetének, hogy tanítási s nevelési munkája minél gyümölcsözőbb legyen. S mégis a tanulási sikerről szólva csak nagyon csekély haladás észlelhető. A tanári karnak állandóan sok külső és belső közreható ok ellen kell küzdenie, amelyek az utolsó évtizedben halmozódtak össze s ha ezen kártékony befolyások közül egyik-másik meg is szűnik, helyébe lép, sajnos egy másik, uj. Hivatásunk parancsszava az, hogy az ifjúságot lassankit vizszavezessük a maga érzelmi világához, amelyből a világháború és következményei teljesen kizökkentették, s hogy kötelességtudó, munkabíró, erős jövő nemzedéket neveljünk. Nagyon nehéz az első feladat s sikeres megoldása nem is következhetik be rövid időn belül. Ma, mikor a meggazdagodás, a jólét a vágyak tárgya, amikor sokan meg nem érdemelten minden földi jóban duskálkodnak, mások szorgalmuk ellenére gondokkal küzdenek, amikor a gyermekeket úgy kezelik, mint felnőtteket, amikor tulkorán kereseti pályára kényszerítik őket: ma már igen sok gyermek nem élheti át úgy életkorát, mint hajdanta. Korán elveszti lelki egyensúlyát s kivész lényéből az ideálizmusnak a csirája is. Hosszú idő fog lefolyni még, meg kell változnia előbb a korszellemnek, mig a gyermek a maga, neki megfelelő, ártatlan érzelemvilágában lesz nevelhető. — A kötelességérzet