Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1923
- 16 Alapító-levél. Mint a szarvasi ág. h. ev. főgimnázium növendékét, sok hála és szeretet fűz egykori intézetemhez. Amikor hálásan gondo- dolok vissza a velem szemben tanúsított jóindulatra, hálám jeléül alapítványt óhajtok tenni a következő feltételek mellett: I. Az alapítvány fedezeti tőkéje gyanánt mostani ingadozó értékű készpénz helyett 7 (Hét) drb Magyar Általános Hitelbank részvényt teszek le a főgimn pénztárába az 1921. évtől kezdődő szelvényívvel, amely részvényeknek mai tőzsdei árfolyama 1670 (Egyezerhatszázhetven korona); 1920. évre eső osztaléka pedig részvényekint 64 K (Hatvannégy korona) volt. II Az alapítvány neve: Sztranyavszky Géza és boldog emlékű felesége Aninger Ilonka ösztöndíj alapítványa. III. Az ösztöndíjat minden egyes évre a részvények egy-egy évi osztaléka fogja képezni, melyet rendszerint a minden év tavaszán tartani szokott közgyűlésen állapít meg az érdekelt bank közönsége; így az 1921/22. évre járó ösztöndíj a részvényeknek 1921. évi osztaléka lesz, amely kiadandó az az 1921/22. tanévi évzáró vizsga alkalmával, amikor 50-ik évfordulója lesz annak, hogy én a szarvasi főgimnáziumban maturáltam. IV. Az ösztöndíjat egy példás magaviseletű, jellemes és szorgalmas és szegénysorsú ág. h. ev. tanuló kapja, akit arra a tanári kar érdemesnek Ítél. V. A közjó előmozdítása: Isten, Haza és ember lévén ezen alapítványnak legfőbb rugója, óhajom, hogy a magyar haza iránt való szent kötelesség teljesítésének érzete és az erre irányuló folytonos törekvés hassa át a jutáimazandókat. VI. Abban az esetben, ha az én családom, a Sztranyavszky család akár férfi-, akár nőtagjaitól eredő leszármazók lennének a pályázók között, úgy kérem ezeket előnyben részesíteni. VII. Az ösztöndíjat leánynövendék is kaphatja. VIII. Az ösztöndíj kezelése, odaítélése, jóváhagyása és kiosztása azon eljárás szerint történjék, amely a többi ösztöndíjnál érvényes és az adományozásról esetenkint a főgimnázium felettes hatóságának, ez időszerint a békési esperes- ségnek jelentés tétessék. Itt említem meg, hogy amennyiben időközi részvénykibocsátás által a jövőben tőkenye-eség állana elő, azon esetre a tanári kar feladata leend a tőkenyereséggel magát az ösztöndíjalapot gyarapítani és azután, afelett is dönteni, hogy az így megnagyobbodó ösztöndíjalap szaporodó kamatjövedelme célirányosságból esetleg több ösztöndíjra is fordíttassék. Végezetül azzal a buzgó fohásszal zárom be ezen alapítólevelemet, hogy legyen mindazokon, akik itt letett intézkedésem végrehajtása körül fáradoznak, és akik annak a gyümölcsét élvezi fogják, — a jó Isten áldása.“