Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1914

-fiinak irói kedvéről : lefordítja lendületes iambusokban Wieland Oberonjának II. énekét; hosszabban méltatja Inczédy László költészetét; 1902. okt. 15-ére az iskola százéves fennállásának emlékünnepe alkalmábót magas szárnyalásu ódát ir; megem- lékszik végül elhunyt kartársunkról, Oláh Miklósról, mint Íróról. Horváth Dezső dr. „Nemzeti kulturá"-jában több apró, főleg festészetről szóló közleményeken kívül (Madarász Viktor, Stilizáló művészet, Szimbolizmus stb.) megjelent pár hosszabb cikke: „Mübirálat és Széptan," amelyben a kritikának sub- jectiv s a széptannak objectiv voltát vitatja ; „Neves kritikusok" cim alatt több külföldi kiváló kritikussal kapcsolatban Gyulai Pált méltatja s szól a mai hírlapirodalom riperter-kritikájáról; hosszasabban s szépen ismerteti végül Eötvös József br. novelláit. A Vasárnapi Újság egyik 1904. évi száma Vajda Péterről, az egykori nagynevű szarvasi tanárról és költőről emlékszik meg születésének százéves évfordulója alkalmából. A temesvári „Arany János Társaság" Chavez c. költeményeit a legnagyob dicséretben részesíti. Dijakat nyer a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságtól két életrajzáért (Lórándffy Zsuzsanna, Melius Juhász Péter). Önálló müvei: Kerényi Frigyes. (Budapest 1QOO) terjedelmes életrajz és költői méltatás. Dalhon (Gyoma 1906), Vajda Péter életrajzával, találó jellemzésével s szemelvényekkel Vajda elbeszéléseiből, prózában irt dalaiból és a természet bájaiból

Ezen, eleinte több oldalú, hovatovább egy irányba: a képzőművészetek felé hajló munkálkodásának egyszerre gátat vet beállott betegsége, majd a könyörtelen halál. Nagyszámú, hátramaradt magyar, német és francia nyelvű feljegyzései arra vallanak, hogy még sok, bizonyára becses munka megírásának tervével foglalkozott, de az összegyűjtött anyag rendezésére, feldolgozására már nem jutott ideje. Munkásságának feljegyzett tárgysorozata kétségkívül szintén nem teljes s pótlásra fog szorulni ; mert csendben dolgozott, nem hivalkodva, sokszor még kartársaival sem közölve irodalmi sikereit.

Mint toliforgatónak Gyulai Pál volt az ideálja. Az ő tanácsát követi abban, hogy a prózairónak, ha Ízlését nemesíteni, előadását könnyeddé s mégis lendületessé akarja fejleszteni, mellesleg versírással is kell foglalkoznia. Hosszú éveken át behatóan tanulmányozza Gyulainak értekező prózáját, egyszerű, világos s mindenekfelett szabatos nyelvét. E tanulmány hatása

6