Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1914

-fii­nak irói kedvéről : lefordítja lendületes iambusokban Wieland Oberonjának II. énekét; hosszabban méltatja Inczédy László költészetét; 1902. okt. 15-ére az iskola százéves fennállásának emlékünnepe alkalmábót magas szárnyalásu ódát ir; megem- lékszik végül elhunyt kartársunkról, Oláh Miklósról, mint Íróról. Horváth Dezső dr. „Nemzeti kulturá"-jában több apró, főleg festészetről szóló közleményeken kívül (Madarász Viktor, Sti­lizáló művészet, Szimbolizmus stb.) megjelent pár hosszabb cikke: „Mübirálat és Széptan," amelyben a kritikának sub- jectiv s a széptannak objectiv voltát vitatja ; „Neves kritikusok" cim alatt több külföldi kiváló kritikussal kapcsolatban Gyulai Pált méltatja s szól a mai hírlapirodalom riperter-kritikájáról; hosszasabban s szépen ismerteti végül Eötvös József br. novel­láit. A Vasárnapi Újság egyik 1904. évi száma Vajda Péterről, az egykori nagynevű szarvasi tanárról és költőről emlékszik meg születésének százéves évfordulója alkalmából. A temesvári „Arany János Társaság" Chavez c. költeményeit a legnagyob dicséretben részesíti. Dijakat nyer a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságtól két életrajzáért (Lórándffy Zsuzsanna, Melius Ju­hász Péter). Önálló müvei: Kerényi Frigyes. (Budapest 1QOO) terjedelmes életrajz és költői méltatás. Dalhon (Gyoma 1906), Vajda Péter életrajzával, találó jellemzésével s szemelvények­kel Vajda elbeszéléseiből, prózában irt dalaiból és a termé­szet bájaiból Ezen, eleinte több oldalú, hovatovább egy irányba: a képzőművészetek felé hajló munkálkodásának egyszerre gátat vet beállott betegsége, majd a könyörtelen halál. Nagyszámú, hátramaradt magyar, német és francia nyelvű feljegyzései arra vallanak, hogy még sok, bizonyára becses munka megírá­sának tervével foglalkozott, de az összegyűjtött anyag rende­zésére, feldolgozására már nem jutott ideje. Munkásságának feljegyzett tárgysorozata kétségkívül szintén nem teljes s pót­lásra fog szorulni ; mert csendben dolgozott, nem hivalkodva, sokszor még kartársaival sem közölve irodalmi sikereit. Mint toliforgatónak Gyulai Pál volt az ideálja. Az ő ta­nácsát követi abban, hogy a prózairónak, ha Ízlését nemesí­teni, előadását könnyeddé s mégis lendületessé akarja fejleszteni, mellesleg versírással is kell foglalkoznia. Hosszú éveken át behatóan tanulmányozza Gyulainak értekező prózáját, egyszerű, világos s mindenekfelett szabatos nyelvét. E tanulmány hatása 6

Next

/
Thumbnails
Contents