Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1912
127 íékezem meg, mellyel egyházi Főhatóságunk intézi minden ügyünket. A legteljesebb bizalommal fordulunk hozzá mindenkor mint a család tagjai a szeretve tisztelt Családfőhöz, kiről tudják, hogy minden határozatával az egész család javát célozza. Ezt az eléggé meg nem becsülhető jóakaratot állandóan megőrizni és ha lehet fokozni, nemcsak legőszintébb vágya, de legkedvesebb feladata is tanárkarunknak, melynek nevében örömmel mondok hálás köszönetét az eddigiért és bizó reménnyel kérem ki a továbbit. A tanév legvégén a kormányzótestület egyik munkás nagy- szivü, lelkes tagját Z v a r i n y i János, helybeli lelkészt, ragadta el a halál. Mélyen fájlaljuk elköltözését. Hiszen az egyház és iskola közt osztva meg szeretetét, itt is, ott is űrt hagy az érte kesergő szivekben. Legyen ott fent is Ilii őrünk ! Kérelem a közönséghez! Azoknak, kik a jótékonyságot készséggel gyakorolják, figyelmébe ajánljuk „Tanárok Özvegyeit és Árváit Segítő Egyesület“-et. Az e célra szánt bármily csekély adománynak is Wünschen- d o r f e r Aladár kartársunknak, mint fiók-egyleti elnöknek, címére való küldését kérjük. A tanári kar. ♦♦ ♦
