Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1912
De bizonyos, hogy a legtöbb szülő úgy van ma már az iskolával, mint az utjavesztett vándor az eléje kerülő folyóvalátúszik rajta illetve átusztatja rajta fiait igy vagy úgy, mert a túlsó parton ,,hivatalfák“ integetnek gyümölcscsel s némi árnyékkal is kínálkozva. Az úgynevezett müveit társadalom is erősen kiveszi részét az iskolák vonzó erejének és azok kívánatos tekintélyének tudatos lerontásából, midőn a hasznosság jelszavával az iskola köréből ki akar zárni mindent, aminek hözvetlen haszna nincs. Ez a társadalmi ellenszenv egyik-másik tárgy iránt természetszerűleg átterjed a tanulókra is s azok tánitási nehézségeinek épen ez egyik legfőbb oka. Pedig a gimnázium feladata nem az egyes pályákra való előkészítés s az azokra érvényt szerző ügyességek megadása, hanem az emberi lélek tehetségeinek összhangos kifejlesztése, az ismeretek minden nemében való kellő tájékoztatás s valláserkölcsi jellemfejlesztés az általános emberi miveltség s nemzeti kultúránk alapján. Célja tehát embert nevelhi! Az embert tanítani meg a maga erényeire és hibáira, hogy mikép kell magában a nemes érzelmeket uralomra juttatni, a nemteleneket pedig leigázni és kiirtani, mielőtt ezek szenvedélyekké növekednének. Célja tudatára hozni,az embernek, hogy minden tudásunk, minden ismeretünk, amit hangyaszorgalommal hordogattunk össze, csak annyiban bir értékkel, amennyiben azt a magunk és embertársaink javára egy gyorsan tovasikló élet folyamában értékesíteni tudjuk. A tanításnak s a jellemképzésnek azon eszközei közül, melyekkel a gimnázium e célját megvalósítani törekszik, első sorban vannak a klasszikus nyelvek. A latin és görög nyelv tanításának még mindig elsőrendű hely jut a gimnáziumi tanfolyamban, bár napról-napra újabb és újabb támadások érik s teszik igy nehézzé, sőt szinte meddővé a tanár és tanítvány munkáját egyaránt. A tanárnak nemcsak a tárgyi nehézségeken kell áthatolnia, de az ellenszenvvel is meg kell küzdenie; a tanítvány meg kelletlenül foglalkozik azzal a tárgy- gyal, melynek folytonosan csak az életben való értéktelenségét, hasznavehetetlenségét, tanításának céltalanságát hallja. Pedig minden müveit emberre nézve elengedhetetlen követelmény, hogy a magáén kívül más müveit népnek nyelvét is ismerje. Megbccsiilhatlen előnyök forrása ez. A belőle származó első haszon az az értelmi gimnasztika, hogy az idegen nyelv szavait a magunkéval s a szavak alatt rejlő fogalmak köreit egymással vetve egybe, saját nyelvünk szavainak értelmét világítjuk meg 7* — 99 —