Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1908
— 33 — Horatius müveiből. Csengeri: Cicero De off. Schmidt Attila: Szemelvények Tacitus Annaleseiből. Cserép: Római régiségek. Cserny- Dávid : Latin stílusgyakorlatok 111. Tanár: dr. Nemes. Görög, heti 4 óra. Homeros Iliásából 111. 1—420, Vili. 1—322, XXII. 1—305 Szemelvények Platon Apológiájából és Kri- tonból. A homerosi eposok és mondavilág s a görög bölcselet ismertetése. Havonként 2 iskolai dolgozat. Kk. Dr. Csengeri J. Homeros Iliása 111. kiadás. Geréb József Görög prózai szemelvények Horedotos, Xenophon és Platon irataiból 11. kiadás. Tanár: Liska. Német nyelv, heti 3 óra. Goethe, Schiller, Das XIX. Jahrhundert, Die romantische Schule, Uliland, Grillparzer, Das junge Deutschland, Heine, Lenau. Wallensteins Tod ford. Havonként egy írásbeli dolgozat. Tanár: Lang. Történelem, heti 3 óra. A magyar nemzet története 1867- ig, folytonos figyelemmel a világtörténelmi összeköttetésre; hazánk jelenkori közgazdasági, népességi s alkotmányos viszonyai. Kk. A magyar nemzet története s a mai magyar állam ismertetése, irta : Dr. Szigethy L. Tanár: Sárkány. Mennyiségtan, heti 2 óra. a) Algebra : A kapcsolástan. A kéttaguak positiv, egész hatványai. Az algebra összefoglaló áttekintése. b) Geometria: A gömbháromszögtan cosinus tétele és alkalmazása a geográfiái helyek meghatározására. A geometria összefoglaló áttekintése. Kk. Kőnig-Beke: „Algebra“, Lutter-Eber- ling „Geometria“ és Polikeit „Logarithmusok“. Tanár: Neumann. Természettan, heti 4 óra. A fénytanból az interferencia tünemények, a kettős törés és polarisació. Calorika. A mágnesség és elektromosság. A kosmografia elemei. Kk. Fehér-Szekeres. „Kísérleti természettan“. Tanár: Hraskö. Bölcsészet, heti 3 óra A lelki élet jelenségeinek és a helyes gondolkodás feltételeinek magyarázata és megbeszélése. Kk. Szitnyai Elek: Lélektan és Logika Tanár: dr. Nemes. Görögpótló magyar, heti 2 óra. A görög bölcsészet fejlődése Aristotelesig. Platonből: Apologia, Kriton, Politeia. Aris- tótelestől a Nikomachosi ethikából részletek. A görög művészet remekeinek ismertetése. Kk. Alexander Bernát: Platon és Aristo-
