Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1908

— 10 „Az ember tragédiájáéra, Körner életét és költeményeit Petőfi életével és szabadság költészetével hasonlíthatjuk össze.

Külföldön a modern nyelvek oktatását előmozdító legcsekélyebb tényezőt is felhasználnak, hogy lehetőleg kielégítő eredményt érjen el az iskola. Ily tényezők pl. idegen nemzetek szinielőadásainak látogatása, szavalóesték rendezése (ilyen Lipcsében a Zentralstelle für fremdsprachliche Recitation, a mely elsősorban tanulók számára rendezi előadásait, Párisban a „Concordia“), külföldi újságok, folyóiratok olvasása, levelezés idegen országbeli tanulókkal (a Zentralstelle közvetítésével) külföldi utazásokon való részvétel, stb. És mi történik nálunk a tanár munkájának könnyítésére a modern, akár német, akár más élő nyelv tanulásának előmozdítására ? Hazafiságból, a mely mögött néha nemtörődömségünk, kényelemszeretetünk lappang, a nemzetre kárhozatosnak tekintjük az idegen nyelveknek iskoláinkban való tanítását. Alhazafiságunk abban nyilvánul, hogy más országok népeinek szellemi életét, műveltségűk fejlődését ignorál- juk. Pedig idegen nemzetek szellemi kultúrájával nem úgy vagyunk, mint azoknak anyagi termékeivel, az u. n. külföldi portékával. A szellemi termékek ismerete, legyenek azok bármely müveit nemzettől eredők, tagadhatla- nul hozzátartozik az általános műveltséghez. Álljunk sorompóba külföldi silány gyártmányoknak hazánkban való használata és terjesztése ellen, de romboljuk le eme sorompókat, ha értékes szellemi termékekről van szó.

Az iskola feladata a tanulót a modern műveltség valamely typikus nemzetének szellemi életébe bevezetni.