Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1907

— 15 —

egyházmegye esperese s a szarvasi főtanoda patronusa s utána egy évvel megszűnik a bölcsészet-theologiai tanfolyam is, mely 4 éven át állott fenn a főgimnáziummal kapcsolatban. Hogy miféle belső okok miatt szűnt meg ez az intézet Szarvason, azt ma nem tudjuk ? A hivatalos határozat okul azt hozza fel, a megszűnés „tüzetesebb képezdei tanithatás előnyére“ történt. Ezentúl tehát Benka a képzőnek és a főgimnáziumnak szenteli erejét egyszerű tanárként egészen 1884-ig, igazgatóként azóta.

Részletesen vázolni ez irányú működését lehetetlen is, felesleges is. Hiszen a tanár munkája zajtalan, külsőleg nem érinti a nagy világot, a hatás, melyet az ifjúság lelkére gyakorol nem időhöz kötött, egy időponthoz nem is rögzíthető. Maga a társadalom is, melyben egy kiváló tanférfiu átéli munkásságát, sokszor alig érzi, alig veszi észre a tanítás munkájának lassan fejlő eredményeit ; nemzedékeknek kell fejlődni, hogy a lélekre gyakorolt befolyás külső kifejezést nyerhessen.

Tehát keveset szólhatok Benka tanári pályájának külsőségeiről, de megkísérlem, gyarló lélekkel bár, vázolni tevékenységét, megvilágítani az irányt, melyen elindult, haladt s másfél emberöltőn át ezreknek és ezreknek szivébe véste emlékezetét.

S itt akaratlanul figyelembe kell vennem azokat a czikkeket, melyekben Benka külföldi tanulmányutjáról számol be a szarvasi főiskolának 1861-2-iki és 1862—3-iki értesítőjében. Ezekben látom én lerajzolódva Benka jellemét, egyéniségét, tanítási, nevelési irányát, hosszú közpályának egész foglalatját. Vegyük csak a következő idézeteket:

„A vallásos tanítás szerintem abban áll, hogy a tanító — bármely tantárgyat ad is elő — elevenül érez-