Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1906

szűkölködő Protestantismus niegterheltetését s bár a segítséget is felajánlja a törvény, a protestáns egyházak félnek elfogadni a terhek könnyítésére felajánlott pénzbeli segítséget, met: attól tartanak, hogy az államsegély ellenértékéül lemondanak intézeteik protestáns szelleméről, jellegéről. Ezért pár éven át kevés protestáns iskola nyújtotta ki kezét az államsegély után, csak mikor a tapasztalat oktat ki, hogy az állam ennek ellenében sem kíván több jogot, mint a mennyit régebbi törvényeink biztosítanak neki: csak akkor folyamodik több iskola állami segítségért egyrészt évi terheinek könnyítése, másrészt iskolai épületének átalakítása, vagy megújítása czéljából.

Az uj viszonyok kényszerítő hatása alatt a fenntartó egyházmegyék képviselőiből álló iskolatanács 1886. junius 21-én foglalkozik a régi épület elleni kifogásokkal. Szükek a tantermek ; az első és második osztályok létszáma évről-évre túlhaladja a 60-at, gondoskodni kell párhuzamos osztályokról; nincs külön kisérleti terem, nincs rajzterem, nincs természettani, természetrajzi szertár ; egy épületben van az iskola és az alumneum s ezért az egész épület tele van ételszaggal; nincsenek melléképületek, nincs tornacsarnok, meg nem felelők, sőt egészségtelenek az illemhelyek. Ezek a főbb kifogások, melyeket a főigazgató emel az iskolai épület ellen, s melyeknek kifejezést ad a tanács említett ülésén a főgimnázium akkori igazgatója Benka Gyula. Ezekkel szemben az iskolatanács készséget mutat ugyan a kifogások megszüntetésére, de hiányzik hozzá anyagi ereje.

Hogy pedig a tanári karnak milyen szerény óhajtásai voltak s hogy milyen kevéssel gondolta átjavitható- nak az épületet, arra nézve szolgáljon bizonyítékul az a javaslat, melyet ugyanazon tanácsülésben olvastak fel mint a tanári kar javaslatát a tanépületben eszközlendő

8