Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1906
nek emberré, Isten képére és hasonlatosságára teremtett lénnyé neveltetnie és nevelkednie kell és lehet. A vallás és tudomány egymást támogató hatásából lesz a munkás szeretetnek forrása. A nevelés emberfejlesztő munkájában a tudomány az értelmesités, a vallás az érzelmi nemesítés s a szeretet pedig az erkölcsös akarat munkásitásának tényezői. Ez ünnepen méltán emlegethetjük a nagy reformátornak azon nagy életbölcseségre valló intézkedését, hogy ő hozta szoros kapcsolatba a templomot és iskolát a vallást és tudományt, mert ezek kölcsön hatásától várta a jobb jövő előállását. Luther a templom és iskola egy célra törő nagy munkásságát igaz értéke szerint becsűié, mikor ezt mondja: „Ha mi azt akarjuk, hogy az ördög közülünk kimarassék, akkor ezt csak az ifjúság tanításával érhetjük el.“ Tanácsára, buzdítására felkarolták követői az iskolák ügyét. És a reformatio ezzel is maradandó emléket emelt magának a világtörténetben, hogy iskolákat létesített és szervezett ott, hol erőre kapott. A reformationak a közművelődésre jótékonyan ható ezen törekvését méltatni ma — az iskolai uj épület fölavatásának ez ünnepén — annál inkább hálás kötelességünk, mert ami főgimnáziumunk származása is ezen reformátori örökségből eredt. Láthatatlan harmatként 104 év óta táplálja s neveli főgimnáziumunkat is a protestáns egyháznak és a hívőknek évenkinti áldozatkészsége. A szegény, a sokszor üldözött protestáns nép akkor is ragaszkodott iskoláihoz, mikor azokról a társadalom s az állam csaknem megfeledkezett. Napjainkban azonban a közfelfogásnak örvendetes átalakulását tapasztaljuk s hirdetjük, mert a társadalom s magyar állam is azzal fejezi ki méltatását 37 =
