Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1906

A Rettig padokról elvi szempontból szólottám már. Ezekhez egészségi okokból a tanári kar ragaszkodott, mert sokkal jobbaknak látszottak ama 4—5 padoknál, a melyekről mintát látott, vagy a melyekről tudott a tanári kar. A felügyelő bizottság tehát úgy oldotta meg a kérdést, hogy a Rettig padok szabadalmazott vasrészeit padonként 7 kor. egység árban Müller charlot- tenburgi (vagy berlini) gyárosnál rendelte meg s igy összesen (a hat darab padminta árával) 2256 koronával szóval is kétezerkettőszázötvenhat koronát adott külföldi gyárosnak. A padok farészeit pedig 26 K. egységáron az aradi butorkészitő iparosok szövetkezete készítette el szépen és tökéletesen s a kapott érte 7644 koronát.

Sajátságosán jártak el a helybeli iparosok. Az ösz- szes munkákra árlejtés volt hirdetve. Mint már előbb is mondtam, újból idézem, hogy a bútorok és bútorzat jellegével biró tárgyak árait helybeli asztalosok irányozták elő s mikor az árlejtés megtörtént, a szegedi iparosok szövetkezete az előirányzott összegen felül 7 és fél százalék, összesen 1069.62 K. ráfizetést kért; az aradi butorszövetkezet 6 és fél százalék ráfizetést. Grün- feld és Volent gyulai asztalosok 7 százalék ráfizetést, a szarvasi asztalosok Schlosszer és társai 14 százalék összesen 1996 K. ráfizetést kértek.

Nagyon természetes a legolcsóbb ajánlatot tevő aradiak kapták a munkát.

Nem hibáztatom én a szarvasiakat, mert tudom, hogy a szerfelett nehéz munkás viszonyok hajtották őket a szerfeletti követelésekbe s fosztották meg őket a jelzett munkától. — De az igazság érdekében elhangzott hibáztatások czáfolatával kellett a tényeket a magok valóságában oda állítanom.

26