Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1906
A tanári kar e tárgyban az egyes szertárak őreiből egy bizottságot küldött ki, a mely tanulmány tárgyává tette az újabban épült főgimnáziumok s különösen a budapesti ág. h. ev. főgimnázium felszerelésére vonatkozó iratokat s ezek alapján állította össze a helyi viszonyok s a mi épületünkre való tekintettel a felszerelésre vonatkozó javaslatot, de mert különösen a bútorok árára vonatkozólag tájékozva nem lehetett, Haviár Dani felügyelő tudtával és helyeslésével bevonta az elő készítő munkába Schlosszer János és Palkovits István szarvasi asztalos mestereket s a bútorokra és bútorzat jellegével biró tárgyakra nézve, ezen szakértők árait fogadta el s úgy javasolta a felszerelés költségvetését. A padokra nézve nagy körültekintéssel járt el úgy a tanári kar, mint a bizottság. Hazai czégektől több minta padot kért, de azok egyikét sem találta annyira megfelelőnek és olcsónak, mint a Rettig padokat. S itt a tanári kart teljesen egészségügyi és paedagogiai szempontok vezették. Czélja volt olyan padok beszerzését javasolni, melyek szerkezete a növendékeket egyenes ülésre kényszerítse s ezzel a hosszantartó i-kolai munkát épen a gyermekekre megkönnyítse. A tanuló szeret hanyagul ülni, elveti magát, oldalt fekszik, a mi pillanatnyi kényelmet okozhat ugyan, de veszedelmes a fejlődő test gerincére, sőt az egész testre is, mert igen könnyen végzetes testi nyavalyát idézhet az ifjaknál. S tessék elhinni, hogy annak az egypár generaczió- nak testi épsége érdemel egy kis áldozatot még a „patriotizmusból“ is. Pedig ebből sem kellett sokat áldozni s bizony nagyon kevés pénz ment külföldre a felszerelés költségeiből. De hadd mondjam sorjában. A tanári kar elkészült a felszerelésre vonatkozó javaslattal, melyet az építési, majd a felügyelő bizottság 24 =
