Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1906

Hogy a kis bizottsági javaslatban mért van teljesen mellőzve a Lustig féle telek, arra felvilágosításul azt mondhatom, hogy a bizottságban és tanári karban elejétől fogva inkább oly irányban lehetett hangulatot találni, hogy az uj főgimnáziumi épület, a mint Géressy tankerületi főigazgató is ajánlotta, a régi megszentelt helyen, a templomnak mintegy árnyékában és oltalma alatt emeltessék.

A kis bizottág 1903. márczius 7-én tárgyalta tovább az építés ügyét s tudomásul vette elnök jelentését, hogy az építendő főgimnázium vázlatterveinek és általános költségvetésének elkészítésével Baumgarten Sándor budapesti műépítészt s a vallás és közoktatásügyi minisztérium műszaki osztályának alkalmazottját bízta meg. Baumgarten volt is itt Szarvason, megtekintette a főgimnázium mostani és tervbe vett telkeit, tájékozódott a kívánalmakról, magával vitte a telkek méreteit feltüntető vázlatokat s egyéb szükséges adatokat. — Be is küldött azután 2 vázlatot. Egyik az Oláh telek felhasználásával, a másik arra való tekintet nélkül készült. Mindkettő 35 helyiséget contemtál. Előbbi 980 négyszög méter a másik 1010 négyszög méter területet akar beépíteni. A különbség egyes helyiségek térméretei folytán állott elő. A terveket látta, tárgyalta a tanári kar, s a felügyelő bizottság szarvasi tagjai.

Ugyanekkor javasolta a telekvételre kiküldött bizottság, hogy a Frankó-ház vétessék meg a tulajdonos által kért s a bizottság által méltányos árnak mondott 8000 koronáért. Az Oláh-féle telekért azonban tulma- gasnak látván a kért 20000 K. a kis bizottság a felügyelő bizottságnak oly értelmű javaslatot tett, hogy az uj főgimnáziumi épület csupán a volt gyakorló iskola és Frankó ház telkén épüljön s Oláh telke ne vétessék meg.

19

2*