Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1906

Lengyel Sándor szarvasi ügyvédtől, a ki ezt a házat örökölte s 5000 forint jutányos áron adta el a főgimnázium fenntartójának. Mindamellett az uj épületet komoly kilátássá csak az 1895-ik évben megkötött s az évi államsegélyre vonatkozó szerződés tette, mint a melynek 10-ik pontja igy szól:

„A szarvasi ág. ev. főgimnázium fenntartó testületé kötelezi magát, hogy az intézet számára a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter által jóváhagyandó tervek szerint uj épületet emel, vagy a mostani épületet ugyancsak a miniszter által jóváhagyandó tervek szerint kellőleg kibővíti, mely czélból szerződő felek közt különösen az állami hozzájárulást illetőleg a tárgyalás később fog megindittatni.“

Tehát maga az állam tenyerén nyújtja az államsegélyt az új épülethez. De kevés az önbizalom. Anyagi erőnk fogyatékossága arra késztet, hogy fontolóra vegyük, hol vesszük a többit, a mi szükséges? Pedig a fejlődő viszonyok sürgetnek.

1897. junius 15-én a felügyelő bizottság*) ülésén mutatta be Mikolay Mihály főgimnáziumi felügyelő a

*) Jegyzet. A szarvasi ág. h. ev. főgimnázium fenntartója és kormányzója 1895. végéig a régi egységes békési egyházmegye volt, melynek területe kiterjedt Arad, Békés, Csanád, Csongrád megyékre s a szomszédos megyék közelebbfekvő egyházközségeire. A főgimnázium ügyeit az egyházmegyei közgyűlés jóváhagyásának fenntartásával intézte az egyházmegyei közgyűlés által választott főiskolai tanács, melynek elnökei az egyházmegye esperese és felügyelője voltak. 1906. január 1-től a régi békési egyházmegyéből 3 uj egyházmegye alakult: az arad-békési, a békési és csanád- csongrádi egyházmegyék. Azóta a főgimnázium kormányzását a főgimnázium felügyelő bizottsága vezeti. Ennek elnöke a 3 egyházmegye egyházközségei által szótöbbséggel választott férfiú mint a főgimnázium felügyelője, tagjai a 3 egyházmegye és a tanári kar 4—4 kiküldöttje összesen 16 felügyegyelő bizottsági tag. Ennek előkészítő bizottsága az úgynevezett kis bizottság.

13