Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1905

merevségéből, túlzásaiból, hangja békülékenyebb, alkal- mazkodóbb: teljesen meghaladva ma sincs. Hogy fog-e fejlődni és mily irányban, arra határozott feleletet nem adhatni. Kettő bizonyos: 1) nagyszabású szellemi moz- galom — ha sok tekintetben hibás is. 2) Hatását megérzi a jövő költészete is — mert a mi jó, örök alkotás saiban, annak emlékét megőrzi az utókor.

A német naturalistikus költészet legkimagaslóbb alakja: Hauptmann Gellért. Egy évben (1862) született a belgák nagy költőjével: Maeterlinckkel. Mindketten sajátságos, eredeti termékekkel lepik meg a világot. Egy- egy darab világhírre emeli nevüket: Maeterlinckét e „Monna Vanna“, Hauptmannét a „Takácsok“. Korának gyermeke mindkettő. Hauptmann pályája nagy ingadozást mutat. Atyja Obersalzbrunn porosz-sziléziai fürdőhelyen „A porosz koronához“ czímzett vendégfogadónak tulajdonosa. Kezdetben jómódú ember, később elszegényedik. Fiát iskoláztatja; Gellért azonban tanulmányaiban nem bír sikert felmutatni: járja a gymnasiumot, a művészi iskolát, megpróbálkozik a gazdasági pályán, természettudományt hallgat az egyetemen, de sehol sincs maradása. A jénai főiskoláról hozta a Haeckel-kultuszt. Nagyobb utazást tesz; bejárja Spanyolország partjait, onnan Itáliába megy, hol Nápoly, Capri és a Riviera természeti szépségein lelkesedik. Hazatérve feleségre talál s családi otthonával a rég óhajtott nyugalomra. Családjával Berlinbe, majd annak Erkner nevű elővárosába költözik, hol megismerkedik a fiatal írókkal. Felesége, vagyona gondtalan életet biztosit neki. Itt lesz költővé, itt aratja első babérjait. Ne keressük a korabeli kritikában a költő irodalmi működésének elfogulatlan méltatását, ez könnyen megtéveszthet, mert ha valakire, úgy őrá illik Schiller szava: Von der Parteien Hass und Gunst verfolgt Schwankt sein Karakterbild in der Geschichte.