Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1902
— Ú4 — bálkozásokat, kísérletezéseket vont maga után az a sok változtatása a tanítási tervezetnek! Elképzelhetni, minő ellentétben állunk itt is a külfölddel, hol ugylátszik — elvül tekinti a közoktatási kormány, hogy a tanítási tervezetek ne gyakran változzanak, mert a tanítási siker biztositásitására jobb az átdolgozott s közösen tudott tanitási tervezethez való szívós ragaszkodás, mint a sok eléggé ki nem próbált s ezért értéke szerint eléggé nem ismert újítás. És e sok és váratlan tanmenetbeli és rendszerbeli változás se ingathatta meg nálunk azt a közepes sikert, mely hazai iskoláinkat jellemzi. Még legtöbb sikertelenséget mutatnak föl bizonyitványkönyveínk 1810-tól 1816-ig és 1848. és 49-ben előbb személyes okok, utóbb a külső politikai körülmények miatt! A tanulóság a szarvasi fögymnasium átélt száv éve alatt elég szép számmal látogatta ez intézetet. Legnépte- lenebb volt a gymnasium 1810—1816-ig és 1848—49-ben, midőn a tanulók száma 60—70 főnyi volt. Legnépesebb volt a gymnasium Benka Ádám, Vajda Péter és Tatay István igazgatása alatt kivált 1880— 82-ben,mikora létszám 560-ra emelkedett. Egészben a száz év alatt25,500 tanuló iratkozott be a fögymnasium kötelékébe, mi ugyan nem ugyanannyi egyént jelent; de még igy is 10—12 ezerre tehető azok száma, kik száz év alatta tudományos alapképzés munkáját ezen fögymnasiumban végezték. Leginkább mutatná talán az érettségi vizsgálat azt a tényt, hogy hány tanítványt adott át a szarvasi fögymnasium fennállása óta száz éve.i át az életnek. Csakhogy az érettségi újabb eredetű intézmény, mint maga az ősi gymnasium, melynek nyilvánossági jogát a Bach- korszak a tanári létszám elégtelen volta miatt kétségbe vonta, csak 1861/2 (öl tartott érettségi vizsgálatot kilépő tanítványaival. Ez időtől fogva mai napig, tehát negyven év alatt 1650 ifjú tett érettségi vizsgálatot a szarvasi
