Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1901

indította meg a tanítás munkáját. Ez ugyan annyiban lényeges változást már alig is jelentett, mert maga az egyetemes gyűlés 1885-ben kiadott tanítási tervezete az 1883. XXX. középiskolai törvény tekintetbe vételével készült s az állami tanítás tervezetéhez erősen alkalmazkodott.

Ismét nagy változást idézett azonban elő a szarvasi ág. hitv. ev. fögymnasium életében azon körülmény, hogy a békési ág. hitv. ev. egyházmegye a hívek lélekszáinbeli szaporodása és a gyülekezetek geographikus elszortsága miatt mind nehezebben volt kormányozható s ez megérlelte a gyülekezetekben és azok vezetőiben az elhatározást, hogy az 1836-tól egységes egyházi testület apróbb egyházi testületekké szétoszoljon. 1835. év elején hosz- szas tervezgetések után a békési ág. hitv. ev. egyházmegye három újabb egyházmegyévé alakult. Hogy a szarvasi fögymnasium fentartó testületé ezután is gyakorolhassa tulajdonjogával adott kormányzatai közös iskolája felett, kellett valami újabb eredetű iskolakormányzó testületet szervezni, mely a fentartó egyházi corporatiók közös és egyetértő megbízásából intézkedjék a fögymnasium sorsa felett s összeköttetésben álljon a mostani három egyházmegyével, nevezetesen úgy az arad-békési- vel, mint a békésivel, valamint a csanád-csongrádival is egyaránt. A szarvasi fögymnasium felett rendelkező ezen felügyelő — jobban mondva — kormányzó testület sza- bályrendeletileg megállapított hatáskörrel úgy lett összeállítva, hogy annak elnökét az előbb egységes, most megoszlott egyházmegyék összes egyházai szavazattal választják. Ezen kívül választ minden egyházmegye a bizottságba két egyházi és két világi tagot. Az érintkezés teljessége úgy hozta magával, hogy minden egyházmegye hat évi időtartamra esperesét és felügyelőjét s ezeken kívül egy lelkészt s egy világit küldött e kormányzó