Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1901

magyar istentiszteletet is végezze vasárnaponként. Az 1845. május 28-ikán Mezöberényben tartott egyházmegyei közgyűlésen Pecz Gyulát választották meg tanárul, ki ekkor Lónyai Gáboréknál nevelösködött s széleskörű tudományosságában és atyjának, Pecz Leopoldnak, a soproni jeles lelkésznek, költőnek és Schakespeare fordítónak hírnevében bírta legjobb ajánló levelét.

A szarvasi fögymnasium ezen látszólagos erősödését azonban csakhamar nagy csapás rendítette meg. 1846. február 10-én végzetes lefolyású tüdögyuladásban elhalt Vajda Péter, Pecz Gyula pedig csakhamar oly beteg lett, hogy életéért remegtek hozzátartozói. Vajda Péter kora halála megdöbbenést okozott az iskola sorsát intéző körökben s a tanulóság mélyen fájlalva az ifjúság lelkes barátjának elhunytát, önként gyászolta Vajda Pétert és semmi mulatságban az iskolai év végéig részt nem vett. E feltolakvó nehézségek miatt a szép számú tanulóság kellőkép elfoglalható többé alig volt. A sok üres idő és tétlenség aztán oly veszélyesen hatott a nagyobbakra, hogy sokan elhanyatlottak, elvadultak és Bloch gyönge igazgatása alatt a tanárkarnak és iskolatanácsnak gyakori és erős fegyelmezéssel is alig lehetett a rendet és tisztességet fentartania. 1846. május 8-kán a Békéscsabán tartott egyházmegyei közgyűlés Greguss Ágostont, az országos hirü Gregus Mihály jeles tanárnak nagyrahivatott fiát választotta meg Vajda helyére tanárul. Innen túl a tanítás a zayugróczi terv alapján zavartalanul folyt 1848-ig. A fögymnasium anyagi helyzete is kedvezőbbre fordúlt, mert az alapítványi föld gabnatermését a felvidéken mutatkozó nagy nyomorúság idején szép áron lehetett értékesíteni s igy az áttelepítéskor fölvett kölcsön terhétől is lassacskán megszabadúlt a fentartó testület.

Benka György halálakor (1848.) ennek helyét előbb Kemény Sámuel ideiglenesen, utóbb a Nagylakon tartott