Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1901

12

János és Krizs György végezték a tanítás lényegesebb feladatait, bár a munka meggvözhetlensége most is sör' gössé tette a helybeli lelkészek segítségének igénybevételét. Berey István ev. ref. lelkész éveken át tanította a magyar nyelvet s irodalmat, Magyarország történetét szép sikerrel.*) Oertel Zachariás haláláig tanította a német nyelvet s irodalmat és görög nyelvet, Kuczián György a vallástaniakat és némely osztályban a latint.

Érdekes és időszerű intézkedése volt a fentartó testületnek az is, hogy azon szegénysorsú jótóteményeseit a gymnasiumnak, kik theologiai pályára léptek, tanulmányaik végeztével arra kötelezte, hogy papi alkalmaztatásukig a mezöberényi gymnasiumban segédtanárokul működjenek. Ezekre hárult főként a magyar nyelv és irodalom s a hazai történet tanítása azután, hogy Berey István belefáradt e díjtalan munkába. Kristoffy Sámuel, Oertel Ferencz, Major Pál, mielőtt az első Nagylakra, a második Mezö-Berénybe, a harmadik H.-M.-Vásárhelyre pappá választatott volna, nagy lelkesedéssel tanított egykori igazgató-tanárának oldala mellett.

De nemcsak e szellemi munkában támogatták a gym- nasiuinot kiváló tanítványai, hanem utóbb az egyházmegye tagjai és tisztviselői gyanánt is buzgólkodtak nevelő iskolájuk érdekeinek előmozdítása körül.

Klaniczay János haláláig (1813.), mint a békésbánáti egyházmegye felügyelője, anyagilag is segélyezte a gymnasiumot s tanácsaival, befolyásával nagy szolgálatokat teljesített ezen főleg általa létesített intézet körül. Utána Horváth József csongrádi táblabiró s 1820-tól Podmaniczky János báró álltak felügyelők gyanánt a gymnasiumi ügyek élén. Hamaliar Márton, mint a bányai egyházkerület püspöke, Szimonidesz János orosházi lel* Lásd „Tudományos gyűjtemény tár“ 1826. XII. kötet 119 s követk. lapjait.