Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1900

6

ingadozott s ma is ingadozik a művelődés e kettős iránya között, melyet a realismus és humanismus fogalmával jelölhetni. A szerzetes, zárdái, székesegyházi iskolákkal szemben már a középkor utolsó időszakaiban keletkeznek városi, polgári és kereskedelmi iskolák. Az iskolák ezen elágazódását a német és schweizi reformatio sem szüntette meg. Alkalmazkodott ez is a múlt hagyományaihoz s a meglevő tanintézeteket protestáns szellemben szervezte és átalakította, de azok helyébe új egységes iskolai szervezetet, mely az élet sokszerü igényeit kielégíthette volna, létesíteni nem is próbálkozott. Ezért a reformatio első paedagogusai között is Trotzendorf humanista, Sturm és Neander inkább realista. A jezsuita szerzet jeles tanférfiai és a port-roayali kiváló didakták, Comenius és Franke stb. ezen irányzat typikus képviselői a távolabb múltban. E jeles úttörők példája századokra teijedö befolyást gyakorolt a közművelődés fejlődésére.

Ezen ellentétes nevelés-tanítási irányzat hazai protestáns iskoláink történetében is végig vonul.

Szarvason a lánglelkü Tessedik Sámuel ev. lelkész volt a reális nevelés-tanítási irány szószólója s áldozatkész képviselője, mikor a mostani fögymnasiumnak 1 Tőiben általa emelt épületében olyan központi népiskolát létesített, melyben az általános emberi művelődésre tartozó vallás-erkölcsi és közhasznú ismeretek mellett a gazdaságtant, kertészetet, házi ipart, kézműipar egyes könnyebben kezelhető ágazatait, fölkarolta s a szövés-fonás, sc- lyemtenyész'és és szürposztó-készités megtanulására is alkalmat akart adni alföldi népünknek, hogy mind ezzel szélesebb alapra fektesse annak megélhetését. Kortársainak legtöbbje, főleg a szarvasi nép nem értette meg a nagy újítónak nemes czélzatát s az „oeconomicum institution“ évtizedekre terjedő küzdelmes vergődés után összeomlott maga alá temetvén úgy Tessediknek vérmes reményeit, mint vagyonának tekintélyes részét. Ma állami segítséggel támogatnák s kitüntető elismeréssel koszorúznák az ilyen jéles emberbarátot, kit kora részvétiensőggel és szűkmarkúsággal megkövezett. De kit vádoljunk ezért! A kiválók útja rendszerint a vértanuság keserves útja.

Tessediknek ellenlábasa, az ö szarvasi paptársa, Boczkó