Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1897

— 27 — változtassa, itt is érvényesül. Hogy szerelme nem talál viszonzásra, rajongássá fokozódik, s minden érzéki fölfo­gásból kivetkőzve, mintegy túl világi jelleget ölt. Lemond szerelmének viszonzásáról, de annak elnyerését más világon reméli: Wenn Du denn da stehst jugendlich auferweckt, Dann eil’ ich zu Dir! säume nicht, bis mich erst Ein Seraph beider Hechten lasse, Und mich, Unsterbliche, zu dir führe. Dann soll dein Bruder, innig von mir umarmt, Zu dir auch eilen ! Dann will ich thränenvoll, Voll froher Thräncn jenes Lebens Neben dir steh’n, dich mit Namen nennen. Und Dich umarmen ! Dann o Unsterblichkeit, Gehörst du ganz uns ! Kommt die des Lied nicht singt, Kommt, unau tprechlich süsse Stunden! So unau-iprechlich, als jetzt mein Schmerz Dt. Ép oly magas költői szárnyalást vesznek azon ódái, melyekben a hazáért, a német népért, nyelvéért és iro­dalmáért lelkesül. Ezek lyrai költészetének legérettebb és legbecsesebb gyümölcsei. A hazaszeretet megint csak a régi erővel és frissességgel szólal meg nála : Was that dir Thor dein Vaterland ? Dein spott' ich glüht das Herz Dir nicht Bei seines Namens Schall! Prófétai lélekkel tekint a jövőbe s hirdeti nemzete jövendő hatalmát, szabadságát: Frei, o Deutschland, Wirst Du dereinst, ein Jahrhundert noch, So ist es geschehen ! Valamint vallásosságát, úgy az erős nemzeti érzést, :t hazaszeretetei és az állameszméért való lelkesedését is atyjától örökölte. Atyja II. Frigyes porosz király hü tiszt­

Next

/
Thumbnails
Contents