Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1897
19 költői egyéniségtől megkívánnak. Nem kereste a tárgyakat, hanem lelke belső szükségének eleget téve, alkotja meg érzelmekben és gondolatokban gazdag költészetét. A mit érzett, gondolt és a miért lelkesült, azt mondta el választékos nyelven és szép formában ; meg volt benne az az isteni adomány, hogy mások lelkében is hasonló hatást idézzen elő. Kora ifjúságában ébredt tudatára költői hajlamainak és tehetségének. Szent dolognak tartotta a költészetet, s — mint mondja, — sem kenyérkereset czéljából, sem más indító okból egyéb foglalkozás után nem látott, a mely öt költői hivatásától elvonta volna. Innen van tárgyaitól igaz, benső áthatottsága, nagy lelkesedése, nyelvének magas szárnyalása, a mikor a földi élet legbecsesebb javait: a vallást, a hazát, a barátságot és szerelmet énekli. Igen természetes, hogy az irók, meg az olvasóközönség is Klopstock müvei és az irodalom eddigi legjobb termékei fölött gondolkodóba estek, a kettő között összehasonlításokat tettek, a mi Klopstock költői nagyságái és eredetiségét annál kedvezőbb világításba helyezte. A kor jelesebb költőinek alkotásai is bágyadt, lelketlen tákolásoknak látszottak Klopstock erőteljes és nemes költészetéhez képest. Nem méltányolhatjuk eléggé Klopstock költészetének melegen átér/ett keresztyén szellemét. A westphali béke után a németek vallásos érzületét lassan hideg közönyösség váltotta föl. Kgész hitük, érzésük és gondolkodásuk elavúlt formákban mozgott a piclismus nemes törekvéseinek ellenére is, mely a felekezeteket a merev dogmatismus korlátáiból kiragadni és mélyebb vallásos érzésben egyesíteni törekedett. A reformáczió hatalmas mozgalmainak lezajlása után a vallási kérdések soká nem kerültek le a napirendről, és a tudósok száraz betűhöz ragaszkodó hosszú theologiai fejtegetéseket írtak, melyek legkevésbbé sem voltak alkalmasak a népet közönyösségéből fölrázni, s belé mélyebb vallásos életet önteni. Ekkor jelenik meg Klopstock vallásos egyénisége, s a keresztyén igazságaitól át- meg áthatva a meggyőződés és mély érzület erős hangján hirdeti a megváltás és a halhatatlanság eszméit, s a német népnek különösen a középosztálya, mely vallásosságából soha ki nem vetkőzött, jóleső mohósággal szívta
