Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1897
10 II. I^Iop^oG^ élete ép ipVsi. Klopstock Friedrich Gottlieb született 1724. július 2. Quedlinburgbun. Atyja tanácsos, egy önérzetes és vallásos lelkületű férfin, nem sokára a mansfeldi grófságba költözött, hol Friedberg nevű porosz birtokot bérelt. A családban uralkodó egyszerűség, szeretet és istenfélődéin dajkálta az újszülöttet, a ki atyja jellemvonásait: a férfiasságot, a tetterőt, a közéleti kiválóság iránti érzéket, kitartást és a vallásosságot szintén örökölte. Vallásosságára nagy hatással volt a Qued- linburgban akkoriban keletkezett pietismus is, mely óriási hatással volt az egész német népre; a férfiasságot a szabad ég alatt űzött játékai és testedző gyakorlatai fejlesztették benne. Tizenhároméves korában a quedliuburgi gymnásiuinba, két évvel később, 1739 —1745-ben, a pfortai hires intézetbe került. Gyermekkorában megkedvelt játékait és edző gyakorlatait itt is tovább folytatta; tél idején szenvedélyes korcsolyázó volt. Az iskola deák szelleme ö reá is nagy hatást tett. A klasz- szikus költők kedves olvasmányaivá lettek. Nemcsak érteni tanulta meg nyelvűket, hanem a mire az iskola különben is kiváló gondot fordított, latin és német verseket is köny- nyedén irt. Kedves költői voltak még Tasso, Voltaire és Milton, kiknek eposzait német fordításban ohasta. A versírásban német nyelven tett első kísérletei ébresztették föl benne költői tehetségének tudatát és az irodalmi tanulmányai közben fájdalommal látván a német irodalom elmaradottságát az idegen, főképen az angol és franczia irodalomhoz képest, lelke egész komolyságával gondolkodott a módon és eszközökön, miképen lehetne a német irodalmat sülyedéséböl kiragadni és a szomszédos nemzetek irodalmával egyenrangúvá tenni. Ekkor határozta el magát, hogy egy nagy eposz megalkotásával ö is méltóvá teszi magát, hogy nevét az ó- és újkor nagy költőivel, Homerossal és Miltonnal egy sorban emlegessék. A nagy eposznak, melyben Németországot kívánta dicsőíteni, hőse — mint „Mein Vaterland“ czitnü ódájában mondja, — I. Henrik császár lett volna; de ezt a tervet Bodmer, Breitinger munkáinak és különösen Miltonnak Bodmertöl németre fordított „Elveszett Paradi-