Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1896
•\r. Tanítóképzés a főgymnasium felső osztályaival kapcsolatban az 1896—7-dik tanév folyamában, A. Történeti fejlődés. A szarvasi ág. h. ev. főgymnasiumot létesítő s fentartó békési Egyházmegye, midőn 1802-ben Mező-Berényben a gymnasiumot megnyitotta, a protestáns és hazafias szellemű művelődés terjesztésének általános feladata mellett arra is gondolt, hogy az Alföld protestáns népiskolái ez intézetből nyerhetnek majdan oly szélesebb körű képzettséggel biró néptanítókat, minőket e század elején a jobban díjazott tanítói állomásokon is csak elvétve találhatni. 1833- ról Tomasek Pál, a m.-berényi gymnasium igazgatója a kiadott értesítőben említi, hogy az ő igazgatóságának idejéig a gymnasiumot végzett tanulók közül mintegy 40 lett néptanítóvá, kik az élő nyelvek ismerete, theologiai képzettség és kisebb tanuló társaik körül kifejtett nevelés- és tanítási gyakorlat alapján a néptanítói tanszéket tisztességgel megállották. A mint aztán a fentartó egyházmegye az előbb Mező-Berényben fenálló gymnasiumát Szarvasra telepítette át, ismételve fölmerült a terv, hogy a főgymnasium keretén belül a felsőbb osztályok növendékei közül a vállalkozók a tanítói pályára is előkészíttessenek legalább annyiban, hogy a népiskolák látogatása, zenetanulás által énekvezérségre képesítést nyerjenek. Vajda Péter, Block (Ballagi) Móricz, Placskó István a tanítói gyakorlatra és zenészeti képzettségre gondot fordítván, a kisebb tanulókkal űzött magántanitás és népiskolai helyettesitgetés és próbatanitás által adtak irányt olyanoknak, kik hivatást mutattak a tanítóságra. — Hogy ezen kísérletezés a mai szakképzés tartalmasságától messze elmaradt, az bizonyos; de szegényes viszonyaink mellett még is kifejezést adott
