Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1896

A sziromlevelek kihajlók s kicsipettek. Termése egy üregű öt foggal nyíló tok. Magjai mérgesek, mérges bennök a „githagin“. Konkolyos gabonalisztböl sütött kenyér barnább szinü, csípős izü s bóditó hatású.

Saponaria officinalis. L. Szappanfü. A Szappanfii 30—50 cm. magas, kertekben fordul elő. Virága fehér vagy pirosló. — A benne előforduló „saponin“ erősen hat az izmokra s ezen oknál fogva a mérges növények közzé soroljuk.

6. család : Ranunculaceae Juss. Boglárka félek.

A Boglárkafélék fünemü növények, ritkán felfutó cserjék. Levelei rendesen tenyeresen hasogatottak, nyelük hü- velyalakulag kiszélesedik, a levelek pálhátlanok, némely fajnál átellenesek (Clematis-félék). Virágai jól kivehetők vagy magánosán állók vagy virágzatot alkotnak. A virágok szabályosak vagy részarányosak (actinomorph-zygomorph), felső állású maghonnal. A virágrészek általában spirálisan, ritkábban körkörösen (cyclicus) vannak elhelyezve. A virágburok egyszerű vagy kettős, utóbbi cselben a kehely gyakran párlanemü. A kehely (csésze) öt levelű; a sziromlevelek egy vagy több körben helyezkednek el, számuk változó, gyakran egészen hiányzanak. A porzók szabadok, számuk sok (sokporzósak). A termőt egy termőlevél alkotja, a termők száma határozatlan; mindegyik termő egy bibével bir. Termésük makk, bogyó vagy tok. A Ranun- culaceak egyike a legnépesebb családoknak, a hová a légióid) hazai mérges növényünk tartozik.

Clematis vitaiba. L. Szalag Bérese, Iszalag. A Sz. Bérese felfutó cserje, magassága sokszor 10 12 in., szára

barázdás, szőrökkel fedett. Levelei átellenesek, tojásda- dok, egy nyélen ötösével ülnek, ezen páratlanul szárnyas levelek segítségével kúszik. Virágzata bogernyö, virágai fehérek; párta hiányzik, a kehely (lepel) levelek pártane- müek, fehérek, mindkét oldalról molyhosak, számuk négy, ritkán több. Termése tollas, bóbitás. A Sz. Bérese kerítések alatt, bokrok között elég gyakori, júniustól augusztusig virágzik. Nedve veszélyesen mérges, hólyagot húz és gyuladást okoz a bőrön.

ThaHetrum favuin. B. Sárga Virnáncz. A S. Virnáncz évelő kúszó gyökérrel bir, levelei váltakozók, virágzata