Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1896

— 9

Juniperus Sabina. L. Nehézszagu Boróka vagy Czip- rusfenyö. A Cz. f. cserje, ágai felegyenesedök, szára heverő, levelei rhomb alakúak s fedelékesen fedik egymást. A himvirágok barkája tíz pikkelylevélböl áll, porzók száma 3 vagy 5 ; a porzók szálai összenőttek — egyfalká- sok, — porhonjai szabadok. Termése bogyó, melynek felső felületén három barázdát látni. Virágai április s május havában nyílnak. A Cziprusfenyönek minden része mérges. — Itt ott kertekben található.

3. család : Liliaceae. DC. Liliomfélék. —

A Liliomfélék nedvdús, többnyire évelő hagymákkal, egyszerű épszélü levelekkel ellátott egyszikű növények. Hat levélből álló leplük (perigon) két körben van elhelyezve, párta nemű s alsó állású (hypogyn), a lepellevelek hegye vastag s kihajtott. Porzók száma hat, szintén két körben elhelyezve. Termésük háromrekcszü tok. Magjuk endos- permája gazdag olajnemü anyagokban. Mérges bennük a „paradin“ anyag.

Tulipa Gesnrriana. L. Pompás Tulipán. Ezen 30 cm. magas dísznövény keletről származott mi hozzánk (török uralom alatt), jelenleg kerteinkben gyakori. Mérges hagymája tojásdad alakú, gesztenye-barna külső héjjal. A szár egy magános harangidomu virágot és kevés hosszú tojásalaku, a szárat hüvelylyel körülölelő levelet visel. A Tulipán hat nagy porodával és egy bibeszál nélküli termővel bir; termése háromrekcszü tok. Többnyire már áprilisban virágzik.

Fritillaria imperial is. L. Császárkorona. A Cs. eredeti hazája Persia, most azonban mint kedvelt dísznövény ép oly gyakori kerteinkben, mint az előbb leirt Tulipán. Évelő hagymája majdnem gömbalaké s mérges nedvet tartalmaz. Földalatti szára 50 —80 cm. magas, sűrűn levelekkel fedett, ^nk a szár felső része kopasz,

ß. (Jngiospermae. (Zárva fermől*.)

I. Monocotyledons^. (Egyszikűéig