Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1894
23 Mező-Berényben levő esperességi főgymnasiumnak Szarvasra való áthelyezése czéljából annak javára 305 holdnyi szántóföldet, két száraz malmot s tanári lakások építéséhez nyolcz házhelyet közös akarattal alapítványul fölajánlanak. E lekötelező ajánlat annál inkább elfogadhatónak mutatkozott, mert a róm. kath. földesnraság ezen áldozatáért az espe- rességnek a főgymnasiumra vonatkozó autonom jogkörét semmi kikötéseivel, vagy beavatkozásaival megháboritani nem kívánta, sőt az áttelepítendő intézet protestáns jellegét tiszteletben tartani s tartatni ígérte, — egyedül csak azt kötvén ki, — mit az országos és hazafias áramlatot lelkesen felkaroló protestánsok maguk is szívből üdvözöltek, — hogy inneniül a tanítás nyelve a főgymnasiumban és annak minden ügykezelésében a magyar legyen és maradjon. A minő lélekemelő és hálára kötelező volt a szarvasi nagybirtokosságnak ezen nagylelkű és szabadelvű felfogásra valló áldozata, olyan nagy felháborodást keltett az a m.-herényiekben, kik csak most ébredtek arra a szomorú lehetőségre, hogy szeretett főgymnasiumukat örökre elveszíthetik. A mezőberényi egyházak, a község, a földesnraság mindent elkövettek, hogy az áttelepítést késleltessék, s ha lehet, megakadályozzák. A báró Wenckheim család a grófi ajánlat ellensúlyozására szintén 150 hold alapítványi földet, egy száraz malmot s házhelyeket ajánlott fel azon esetre, ha a fentartó esperesség a főgymnasiumot továbbra is Mező-Berényben hagyja. Mind hiába! A tevékeny
