Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1894

131

hogy később, mint a magyar kir. tudomány-egyetem tanára is főleg bölcsészeti, széptani s szépirodalmi tanulmányaival gazdagítsa nemzeti irodalmunkat. Szeretetteljes kedélyével és jótékonyságával kiváló befolyást gyakorolt a tanári pályára készülő fiatalabb nemzedékre, mely ma is hálásan áldja emlékét.

Haberern Jonathan született 1818-ban Felkán a Szepességen, meghalt 1880-ban Budapesten. Késmárkon és a magyar nyelv érdekében Miskolczon végezvén gymnas. tanulmányait, utóbb Jenát s Berlint látogatta meg, hol nyelvészeti s bölcsészeti tanulmányokat űzött. Haza térve, előkelő családoknál nevelősködött, mig 1852-ben a szarvasi főgym- nasium tanszékére meghívást kapott. Csakhamar ez intézet igazgatójává emelte a fentartó testület közbizalma. A Bach-korszak kínosabb napjait az intézet érdekeinek védelmében tölté, mig 1858 őszén Budapestre távozott az uuiált prot. theologiai intézet egyik tanszékére. A mikor aztán ez intézet tisztán ev. reform, theologiai intézetté alakult át, leköszönt, s mint a magy. tudományos társaság levelező tagja s egyetemi magántanár, az irodalomnak élt. Megírta Melanchton Fülöp életét (1860.) fordította Aristoteles három könyvét a lélekről (1865). Mint a szarvasi főgymnasium igazgatója az évi értesítőben bölcsészet-neveléstani értekezéseivel, kivált eszmei felfogásának nemessége által keltett közérdeklődést a léteiéért küzdő tanintézet sorsa iránt vidékszerte.

Kicska Dániel született 1814-ben Schüttrisz9*