Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1894
129 dalmat, s a bölcsészeti szaktantárgyakat világos, lelkes, szépségénél fogva élvezetes előadásával és nyílt őszinteségével s eredetiségével az ifjúság előtt kedvessé tette. Sopronból a nagy-szebeni jogakadémia tanszékére lett kinevezve s ennek megszűntével Budapestre költözött, hol azóta általa kedvelt bölcseletének él. Mint szarvasi és soproni tanár, sikerrel buzgólkodott az önképzőkörök életrevalóságán az által, hogy az általa munkálkodásra szoktatott ifjúságnak szépészeti, szónoklási, s irodalmi képzettségét a szorosabban vett iskolai feladatok körén túl tapintatosan előmozdította. Bölcsészettörténeti nagy munkáját a magyar tudományos akadémia azzal tüntette ki, hogy 1871-ben levelező tagjai közé választá. Az akadémiai ülések és a gazdag könyvtárak legszorgalmasabb látogatója, f 1895. ápr. közepén. Dorner József 1853- 1860-ig a szarvasi főgym- nasiumnak rendes tanára, már tanárkodását megelőzőleg a magy. kir. természettudományi társulatnak munkás tagja volt, ki a nemzeti muzeum természetrajzi tárának érdekében s annak megbízásából hazánk déli vidékén s a Balkán félszigeten több tudományos czélu utazást tett s tapasztalatairól felolvasásokat tartott. 1858-ban a magyar tud. akadémia levelező tagjává választatott. Mint szarvasi főgymn. tanár, tanítványai számára több jeles és a maga idején hézagpótló tankönyvet irt. Ilyenek: ásványtan az algymnasium és ugyanez a felgym- nasium számára; állattani, növénytani, vegytani tankönyvei. Több jeles természetrajzi értekezése látott napvilágot a m. tud. akadémia értesítőiben, épen Szarvasi Gymn. Története. 9
