Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1894
113 férfiakból állván az, — hoszszabb időn át feltűnő változást alig mutat. Lukesch Flóris 14 évre terjedő tanárkodása után 1864. április 23-án meghalt, de tanszéke nem lett betöltve, hanem az eddig helyettes tanári minőségben alkalmazott Mihálfi, Zsilinszky és Benka lettek rendes tanárokká előléptetve. Ezen tanári testület aztán felosztott munkakörében ösz- szeszokva és egyetértve szolgálta a főgymnasium érdekeit személyi változások által meg nem háborítva 1874-ig, midőn Zsilinszky Mihály önkényt kilépett az intézet kötelékéből, hogy lelke indításából részint az irodalomnak, részint a politikai közéletnek szentelje további működését. Helyébe Chovan Károly, előbb selmeczi tanár lett megválasztva, ki aztán Sarlay (előbb Slajfer) 1876-ban történt ön- kénytes kilépése után a menynyiségtani s termé- szettani tanítást vette kezeibe, s az általa elhagyott magyar nyelv s irodalmi tanszékre Réthy László ellenében Moravcsik Géza lett az aradi esperességi közgyűlésen megválasztva. Ugyanekkor Oláh Miklós a rövid ideig fényes sikerrel itt működő Go- tescha Lajos tornatanár helyét foglalta el, ki azóta mai napig a tanulóság tornázási erejét, ügyességét országosan méltatott s többször kitüntetett szép sikerrel vezeti. 1881. január 28-án a 32 és '/••* év óta alkalmazott Szemián Dénes agyszólhiidésben váratlanul elhalván, helyébe helyettes tanárul Gajdács Pált hívta meg a fentartó esperesség. Ez azonban már 1882-ben Tótkomlósra választatván, tanszékét dr. Zsilinszky Endrével tölté be az esperesség. Koren István 50 Szarvasi Gymn. Története. 8
