Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1894
Ill Jonathán, Lukesch Flóris s 1853. nyarán Golnhofer (utóbb Szendy) György, Szemian Dániel, Dorner József, Slájfer (utóbb Sarlay) János, Dallos Gyula Lajos, kik a munka megfelelő arányos felosztása alapján a múlthoz képest az Organisations-Entwurf szabott mértéke szerint fokozódó eredménynyel tanítottak a főgymnasiumban. A mikor aztán Domanovszky Endre részint az absolut kormány zaklatásaiba bele fáradva, részint jövőjét anyagilag biztosítani óhajtva, a soproni ág. ev. főgymnasiumlioz távozik s a buzgó Molitorisz Adolf cholerában elhal, (1855) tanárokul megválasztatnak Lányi Gusztáv, Gally Tóbiás, Delhányi Zsigmond ős Tatay István. 1856-ban Dallos Gyula Lajos önkényt elhagyja tanszékét s helyébe megválasztja az esperesség a nagy szorgalmú Koren Istvánt. Miután az intézet nyilvánossági joga a kellő pénzalapok kimutatása mellett az alkalmazott tanárok számától is függővé lett téve a Bachkorszak- ban, csaknem évről-évre foglalkoztatta az esperes- séget a tanárszerzés gondja. Meghívták ekkor Brez- nyik Jánost, kit mint a szabadságharczban résztvevőt, a kormány a nyilvános tanítástól eltiltott. A fentartó esperesség esengve kérelmezett (3 Felségénél Bécsben, hogy a jeles tanférfiura vonatkozó tilalmat szüntesse meg. Mindhiába! Breznyik soha sem foglalhatta el a szarvasi főgymnasiumnál a részére felajánlott tanszéket. 1857-ben Gally Tóbiás lelépte után a tanári állásra kiszemeltettek: Horny ánszky Viktor, Sztehló József, Áchim Ádám
