Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1892
16 egyénités és harciasság rovására. Zrínyi ezután a szellemek elűzésének jelenetét szerkezetileg azzal kerekíti ki, hogy a megdühödt szellemek Alderán ellen fordulnak s testestül-lelkestűl elragadják az „átok“ felidézőjét (XV. 52.) a mi a jelenet eszmei tartalmát is megbőviti az igazságszolgáltatás momentumával, a mikor a bűnös saját bűnében találja büntetését, holott a Tasso Alectójával semmi sem történik. Ezután a végső harc következik. Zrínyi „jól esmer- vén életének végét“, végzetessége tudatában a személyi fenség teljes fényében a várból „kimegyen“, a törökök szelte szét futnak előle, a piacon megáll, majd a lángtól nem maradhatva „lassan ballag a külső kapuból.“ Ott önérzetesen viadalra szólítja ellenfeleit : „Ezt rettegve nézi vakmerő Delimán, Mint nyárlevél, úgy reszket szultán Szulimán“ (XV. 60.). Aztán kitör a vérrel jajjal teli harc, melyben „Halál formára jár bán törökök között“, megöli Delimánt, azután sajátkezűi eg magát a császárt is, a török eszmének főképviselőjét, az isten haragjának vesszejét, s ezzel földi hivatását végezve, a megdicsőülés ténye csakugyan be is következik : Angyali légió ott azonnal leszáll Dicsérik az istent hangos muzsikával. Gábriel bán lelkét, két tized magával Földről fölemeli gyönyörű szárnyával. És minden angyal visz magával egy lelket, Isten eleiben úgy viszik ezeket. Egész angyali kar szép muzsikát kezdett, (XV. 107. 108.). és az isteni beavatkozás ez utolsó Retusával a nagy is teni színjáték méltó befejezését éri. Krajcwvics Soma.
