Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1890

időrendjüket és kiviteli módjukat tekintve abban háborgatják a gymnasiumi tanítás és nevelés érdekeit, hogy

1.) A nyolezadikba beirottak tanévét azon körülmény, melynél fogva az érettségit meg kell előznie az osztályvizsgálatoknak s az írásbeli érettségi dolgozatokat junius elsején a vizsgálati elnöknek és kormánymegbízottnak át kell szolgáltatnunk (Ministeri Utasítások 1. és 15. §§) annyira szűkíti, hogy a karácsonyi, húsvéti és pünkösdi szünetek hozzá számításával a szorgalmi idő alig tesz ki hét hónapot. Miután pedig vannak tantárgyaink, melyek kizárólag a nyolezadikban végzendők s melyek úgy tartalmuk, mint szellemképző erejüknél fogva komoly méltánylást igényelnek, (hit- és erkölcstan, a magyar irodalom története, hazánk története, a természet- tannak és mennyiségtannak a nyolezadikra fenntartott részletei s betetőzése s végre a logika) tehát ezen a bajon a gymnasiumi tanítás érdekében sürgősen segíteni kell. Most az érettségi sülva alatt sok tantárgy sikeres feldolgozásának lehetősége válik kétségessé. Ez kínos felelősséggel terheli a kötelességtudó tanárt, még ha a tanítványok legtöbbje kiskorú felfogásában megelégednék is azzal, mit adott viszonyok között az iskola épen nyújthat.

Azon körülmény pedig, hogy a nyolezadikba jegyzett tanuló május elején osztályvizsgálatot kénytelen tenni, mert hisz ez az érettségire bocsátás föltétele (Utasítás 18.) nevelői érdekeket is sért. Nevezetesen az osztályvizsgálatokon túl lévén a tanuló, május és júniusban bár az intézet kötelékében van még s az ismétlő órákra ellátogatni kénytelen ; de tetemesen megapadván heti óraszáma, nem érzi többé magát oly eleven összeköttetésben tanáraival, mint előbb a gymnasium összes tanfolyamain át. Ez aztán okúi szolgál a jellemileg gyen