Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1889

11

bizonyítványt s nem enged irigykedő összehasonlításra alkalmat, de magába téríti az ifjú figyelmét, sokkal inkább telik e! annak lelke fogadással, javulási Ígérettel, mintha nem négyszem között, vagy nem a legszűkebb bizalmas körben számoltatjuk őt magával. Nem h szem, de nem is tapasztaltam, hogy ennél többet érő akár serkentő akár léleknemesílő hatása lenne annak, ha tanítványainknak a nyilvánosság színe előtt kezeibe adjuk az egész osztálybeliek feletti végosztályozást s azzal bőséges alkalmat szolgáltatunk nekik, hogy akár gyengébb tanulótársaikkal szemben a káröröm, kicsinyles és lenézés, akár erősebb társaikkal szemben az irigység, boszú és gyűíölközés vegyen erőt lelkeiken. Oly mérgező hatások ezek, melyektől én megkímélni óhajtanám azt, kit múló fogyatkozásai daczára is, mint remélhetőleg szép fejlődésre hivatottat, bátorítani biztatni s szeretettel emelni tartozom. A legjobbak dicsőségvágylói kábulva elhízottakká, a közepesek iiigységlől megszállva csüggedezőkké, a gyengék a felőlük bár igazságosan, de szerintük- részrehajló módon ilélő tanárokkal szemben elkeseredettekké válnak, midőn a nyilvánosság előtt ilyen összehasonlításra tért nyitunk. Vajha a legtöbb tanuló évi bizonyítványát utólag kaphatná s otthon szülői körében számolhatna be tanulási eredményeiről. Mi ;nég a közvizsgálatok napján is függőben tartjuk tanítványaink végleges megosztályo- zását s rendesen postán ulánok küldjük haza távozó tanítványainknak a bizonyítványaikat. És mondhatni ezen eljárásunknak a felszaporodó munka’ kivételével egyéb hátrányát nem, de igen is sok előnyét tapasztaltuk. Meglehet hogy a műveltebb kedélyeteknél vagy közönyösöknél nem kelt nagy felháborodást az évi osztályzatoknak az értesítőben való örökítése ; de bizonyosan ez a tanuló