Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1888
64 — tanuló-ifjuságunk tevékenyen részt vett. 1888 decz. 9 a helybeli ág.ev templom száz éves jubileumánál a tanulói dalkar közletszés mellett elzengett egy alkalmi hymnust. Febr. 5. a fögymnasium kezdeménye folytán n. Rudolf trónörökös Ö-fensége temetésének országos gyásznapján gyászistentiszteletet ültünk. Marcz. 15. hazafias emlékünnepét az önképzőkör a közönség érdeklődése mellett alkalmi felolvasásokkal és szavalatokkal tette közönséges tüntetésektől eltérő módon lélekemelővé. Május 1. Moravcsik Géza tanár rendezősége mellet nm. Csáky Albin gróf és m. kir, közoktatásügyi minister ur szives engedélyéből az ő birtokán, az „Anna-ligetben* megtartottuk a majálist, a melyen játékok, tornamutatványok és versenyek s a tanulói dalkar előadásai adták meg az ünnepélynek a közönséges tánczmulatságtól elütő iskolai jellemvonást. Május 3O tartotta meg az önképzőkör nyilvános záró ünnepélyét szavalatokkal, felolvasásokkal s dalkari előadással, nyervén meg a jelen volt közönség méltányló elismerését. Végül jun. 19 a nyilvános vizsgálatok berekesztéséül mutatták be ügyesebb tanulóink szavalatokban^ hangszerek kezelésében s éneklésben végzett tanűlmányaik eredményét tanulói hangverseny alakjában. A tanulóság vallás-erkölcsi művelődését illetve nemcsak az iskolában végzett vallástanitással, de az egyházi élet által ajánlott cselekmények buzgó gyakorlásával is kívánt hatni íőgymasiumunk a reá bízottak kedélynemesitésére. A templom szorgalmas látogatása tanári ellenőrzés a'att állott s deczember 4. és junius 7 a depraecatió ünnepélyének előzele mellett felvezettük a prot. ifjúságot az úr asztalához. A még nem confirmált tanulóság vallásoktatását Lányi Gusztáv lelkész-tanár a pünkösd előtti hetekben végezvén, 4O gymn. tanulót részeltetett az első úrvacsora lélekemelő élvezetében. Egészben véve tanulóságunk fegyelmes, szolgálatkész s erkölcsi irányban is sikeresen vezethető volt a tanévben. Szomorú azonban azon tapasztalat, hogy más vidékek és tanintézetek bizonyosan már a múltban is hibás növendékei közül néhányan, kiket bizonyítványaik alapján jóhiszemüleg főgymnasiumunk kötelékébe be nem fogadni a humanismus elleni vétségnek látszott előttünk, úgy éjjeli tivornyák, mint tiltott korcsmázás által arra kényszeritettek bennünket, hogy fokozodó büntetések után csendes eltávolítással szabadítsuk meg intézetünk jobbjait kárhozó társaságuktól. A javulás
