Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1888
10 sem örülne ennek jobban, mint az emberi fejlődés ideális czéljaiért a legkomolyabban érdeklődő iskola s kivált a prot. gymnasium. De hogy ez nem könnyen valósuló kegyes kívánat; sőt tán nem is a legközelebbi jövőben teljesedhető reménységünk tárgya, annak bizony az iskola egymagában, vagy legtöbbnyire magára utalt haíáskörében épen nem oka. — Sokat fárad, küzd és dolgozik minden életképes iskola azon, hogy a tanuló ifjúság vallás erkölcsi fejlődését tekintve mindinkább megközelítse azt a mértéket, melyet a Krisztus tudományán s életpályáján fennálló keresztyén világ- és életnézet az embernevelés czél- jakép elénk állít. Csakhogy a tanuló ifjúság nem egyes egyedül az iskolai élet nevelői áramlata által vitetik tova fejlődésében. Mint a növény nem egyetlen egy tényezőtől nyeri kifejtését; úgy az ifjú is nemcsak az iskola nevelői behatásaitól nyer szellemi táplálékot, irányt, ösztönt önképződéséhez és jellemesedéséhez. Ki ne ismerné a családi nevelés gyakori fogyatkozásait, melyek sokszor előzetesen elferdítik s értelmi s erkölcsi alakulásában nehézkessé, elfogultá teszik az ifjat, adván neki érzéki, önző irányt mielőtt az iskolába lép ? Ki ne tudná, hogy minden iskolai hatásnál többet ér a vallásos lelkű anyák, s az ember és Isten szeretetben példás apák befolyása arra, hogy a fejlő ember a szive mélyén rejlő istenes irányt nagyrabecsülni s folyton ápol- gatni hajlandóvá nevekedjék ? Aztán mit mindent mutat az eszmélni kezdő ifjú előtt korunk irányzata ! Közéletünk általános jelleme befolyással bir az egyesek s kivált az önállósághoz még el nem érkezett ifjak alakulására. Korunk irányzata „közszelleme!* Jobb talán nem is érinteni
