Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1887
— 8 — tok le ezt a mintát. Tegyük fel hogy derékszöge balról van. A növendék híven lerajzolja, balra a derékszöget. Nem jön-e zavarba, ha azt más helyzetben kívánjuk, vagy ha adott méretekben akarjuk. Egy ilyen esetből fogalmat aligha alkothat magának a tanuló a fent nevezett idomról. Tegyük fel, hogy más helyzetben rajzolja újból. Ez is csak egyes kép marad lelkében. Szóval mintát minta után másolni csakis a kéziügyesség elsajátítása kedvéért s az elméletet félrelökni, lélekölő munka. Itt nem számíthatunk arra, hogy érdeklődést keltünk tanítványainkban, mely a tökéletesedés felé való törékvést előmozdítsa az ifjú lélekben. Az ilyen tanulásnak nincs paedagogiai értéke. Maradjunk csak a felhozott példánál. Megszerkesztheti-e a tanuló a derékszögű háromszöget a nélkül, hogy tudja, mi a szög, milyen idom az a háromszög, mi teszi derékszögű háromszöggé ? Mennyi fogalmat kell ismernie s mire kell figyelme csak ebben az egy esetben is. Nagy baj, ha valamely alapfogalom kimaradt vagy ha valami megmagyarázatlan. A derékszögű háromszög lemásolása a felsorolt fogalmak s magának az idomnak ismerete nélkül ugyan mit ér ? Mutassuk be e derékszögű háromszöget sokféle helyzetben rnás-más méretekkel. Feltéve, hogy fokozatosan haladott az osztály, tudnia kell, mi az egyenes vonal, mi a derékszög, mi a háromszög. Több derékszögű háromszög táblára való lerajzolása után az egyikre mutatva kérdezzük tanítványainkat. Milyen idom ez '? Háromszög. Hát a másik ? Háromszög. Miben egyeznek ? Abban hogy háromszögek. Hát azonkívül van-e még valami közös bennök ? A derékszög. Lássátok az ilyen háromszögek derékszögű háromszögek. Hát az változtat-e rajta, hogy fent jobbra, vagy lent balra van a derékszög ?
