Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1887
11 hanem részekre osztjuk, az egyes részeket azután fejtegetjük általános elvek, ítéletek szerint s aésthelikai szempontokból s itt a lényeges és lényegtelen dolgokat külön választjuk. Vájjon a tanulók a magyarázatot megértették-e, erről meggyőződhetünk változatos feladatokkal, melyek oly módon szerkesztessetiek, hogy különböző formában szemlélje a tanuló a lényegest, az általánost. így tágul gondolatköre s ismeretei erősebb gyökereket vernek elméjében. Ha az ember megakarja tanulni a helyes látást, akkor sokat keil látnia, de nemcsak úgy, hogy a mellett az agya szüneteljen. Az a fontos tényező, melytől különben minden más tantárgyban való előmenetel is feltéte- lezteLik, a komoly figyelmezés. A hol ez hiányzik, ott minden fáradozás sikertelen Figyelmezés nélkül nem ismerhetjük föl a tárgyak természetét s nem sajátíthatjuk el a látás művészetét. Midőn az ember képzelmi játékot űz s a megfigyelt dolgokon kutatja s észreveszi a kölcsönös vonatkozásokat s a tárgyak természetét illetőleg útmutatást követ, átcsap a gondolkodás s aesthetikai megfontolás körébe, megtalálja az igazat és szépet. Ha a tárgyak természetét figyelmen kívül hagyjuk, az ily működés nem egyéb mint durva nyilatkozata a szellemi létnek. A phantásiát azonban vezetni kell, hogy a határokon túl ne csapongjon. Eszközölhetjük ezt a természeti tárgyak erős megfigyelése által, hogy megértsük, milyenek azok s milyeneknek nézzük azokat. Nagy és lényeges a külömbség a kiművelt és gyakorlatlan szemmel történt szemlélet közt. Kiváltkép akkor látjuk ezt, midőn az alakoknak egész csoportját nézzük, vagy midőn a formákat finom eltérések jellemzik. A gyű-
