Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1885
12 — a társadalom, mint hajdanta s igy a feladat teljes súlyával és felelősségével annál inkább nehezedik a közép iskolákra, melyek ez irányú hatásának elégtelenségét fent és lent, kormánykörök és társadalmi osztályok sokszor panaszosan s vádaskodva emlegetik. Jelentékeny szolgálatot tehetnének a gymnasiumi tanítás- és nevelés-ügyének azon lelkes családi körök, melyekhez a vidéki tanulóság ellátásra befogadtatik, ha otthon a tiszteletet érdemlő nagykorúakat megillető felügyeleti jog tapintatos gyakorlása által oda hatnának, hogy a tanulóság tervszerű munkásságban éljen s növekedjék. Teszik is ezt dicséretre méltó buzgósággal némelyek, hol a műveltek társalgása s tanulmányok iránti érdeklődése ébren tartja az ifjúságban a kedvet és czéltudatot arra nézve, hogy ne engedje magát öntevő tanulmányokban elbágyadni s elerőllenedni, mert tudományos életpályára készülőnek sokhoz értenie, csaknem minden iránt érdeklődnie kell, mi a szellemi élet gyarapodását előmozdíthatja s ezt az eredményt nem időnként felbuzduló dilet- lantiszmus, de következetesen űzött, s folytonosan fokozódó önművelés mellett érhetni el. Igen, de mennyi családi kör nem érvényesíti ez irányban sem üdvös befolyását s szórakoztat mikor munkáltatnia kellene s kényeztet midőn szellemerősitő irányban hatnia volna kötelessége 1 Pedig épen ellenkezőleg, ha iskola és társadalom egyetértve oda hatnak, hogy a tanulóság hivatásszerű munkásságát kedvteléssel, fokozódó lelkesedéssel űzze : akkor leginkább megfelelünk azon modern hasznossági követeléseknek, melyeket Locke, Trotzendorf, Komenius s legutóbb Frary hangoztatott. Mert csak igy nyerünk egy munkában edzett s megszokott és kedvvel űzött munkásságánál fogva hasznavehető és megbízható ifjú nem-
