Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1884
— 8 kép melyeket, mint az Organismus minden mértékletlen- séget, iskola, tanár és tanuló később a következményeknél fogva keservesen megbánni kénytelenek. De hogy is lehetne ott egységes munkaterv alapján álló s szabott tanmenetet követő tanárkarnak boldogulnia, hol sem tanár, sem tanuló nem végzi kellő időben azon feladatokat, melyek évfolyamonkint, osztályonkint s óránkint végzendők? Ezért feladatok kiszabásánál s bekövetelésénéi minden határidő változtatás, minden kényeztető könnyítés s az egyesekkel vagy csoportokkal való _kirnéletesség és alkudozás csak gyengíti azon lelkiesmeretességet, aláássa azon pontosságot, kölelességszerü szigort és komolyságot, mely lassú, de következetes szoktatás mellett a szellemi tevékenység oly másithallan irányává, sőt oly életszükséggé válik, melynek minden igaz tanuló készségesen hódol. A fentebb mondottakból következtethetni azt is, hogy az időrend szigorú megtartása tárgytalanná válnék azon esetben, ha oda nem gondoljuk a tanár és tanuló úgy iskolai, mint azzal kapcsolatos otthoni teendőit. A teendők sor- és idő-rendjére vonatkozó naponkénti követeléseivel s első helyen a magával szemben fentartott személyes szigor mértéke szerint fogja kifejteni a tanár a tanulóság közérzését, mely mint az élővíznek rythmikus mozgású habtömege nem is engedi meg egyesek kivételeskedését és különczködését. Megbecsiilhetlen előny az, ha a tanár ezen az idő felhasználásában és a lényeges iskolai teendők végzésében nyilvánuló rendérzetet odáig fokozta, hogy az elsőtől az utolsóig csaknem szemérmeskedő félelemmel idegenkedik elmaradni, késni s a tömeg együtthaladásából akadékoskodva kiszakadni mindenki. Színtőly megbecsülhetetlen előny az is, ha példás nagyobb tanulók rendszereidben és pontosságban a kissebbeknek elővilágitanak, meri igy hosszas magyarázgalás és nógatás nélkül is ha
