Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1883

11

vér Szarvas mellett és egy helynév Bácsmegyében, erek nevei. Rendkivül érdekes helynevek azok, melyek egy-egy érnek alakjától vannak véve. Nem számítom ezek közzé a sok közönséges elnevezést, mint : Görbeér, Nagyér, Határér, Büdösér, Sebesér, Tekerőér s több más ilyeneket ; hanem például kutassuk eredetét a következő három érnévnek : Kengyelér, Horgaér és Toprongyosér. Jász-Nagy- Kún-Szol nők megyében Török-Szentmiklós alatt fekszik Kengyel puszta. E puszta nevét a Kengyelértől vette. Ila ezen Kengyelérnek alakját vizsgáljuk, látni fogjuk, hogy annak kanyarulatai egy kengyel vasnak alakját adják. Innen nyerte nevét. Öcsöd alatt fekszik a Horgaér vagy Horgasér. ezt is tekintsük meg s megfogunk győződni, hogy kanyarulatai egy horognak alakját rajzolják le. Ugra és Barakon r közt Biharmegyében van egy ív alakban húzódó tócsa-sor Toprongyosnak nevezik, s ha rátekintünk csakugyan toprongvos (szétszaggatott, széimarczangolt) vizenyős helynek találjuk azt. Szintén igen érdekesek az ilyen elnevezések: C s á f o r (Csáhor) és Csivag. Komádi mellett van egy vizenyős hely, neve Csáfor. Kiskőrösön keresztül vonul a Csáhor ; a két szó azonosnak látszik s jelenti a madarak csevegését. Kisújszállás mellett van Kis- és Nagy- Csivagér, ez szinte csivag, csivog, apró madarak csevegésétől lett igy elnevezve. Az erecs, kicsinyítő alakja, leginkább a lolyók kis szakadékát (fokát) jelenti.

Hogy a fok a vizek elnevezésénél a fakad sző gyökével azonos, azt már ma határozottan állithalom. Már Sándor István megjegyzi, hogy fok. exitus aquarum, s csakugyan a fok név csak ott fordulhat elő, a hol folyóból kifakadó vízről van szó. Így érijük meg hogy a Siófok, a Balatonból kiszakadó sió. Így fogjuk megérteni a a sok hely- és víznevet, melyek a fokból vannak képezve, például: Mirhó fok, a Tisza kiszakadása, Sárkány fok,