Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1880

Társaság megy elől, s Greguss ballada-elméletét követték az Aigner (elégia), Névy (dráma) P. Szathmáry Károly (novella, regény), Szász Károly (aesopi mese) sat. elméletei. Az időközben keletkezett költészettanok többé-kevésbé felölelték az újabb eredményeket egy-egy műfaj terén, de .az egész poétika uj alapra fektetése s a műfajok egységes szempontból való osztályozásának érdeme a Greguss költészettanáé. Erről alább.

1852- ben a tanrendszer gyökeresen átalakul. Behozzák a görök nyelvet és az érettségi vizsgálatokat s a tanitás nyelvévé, a hol csak lehet a németet kényszerítik. A szarvasi főgymnasium szerencsés körülmények közt halad, megőrzi az anyanyelven való tanítást s magyar felgymnasiumi tanterve a következő :

1853- tól 57-ig az V. és YI. osztályban stiltant tanitanak} melyhez az előadó tanár (Dallos majd Tatay) kézirata nyomán a költészet és ékesszólástan is járul. A két legfelső osztály az irodalom történetével és aesthetikával foglalkozik.

1857-től 61-ig stíl tani és verstani elmélet mellett a tanár kéziratai alapján (Lányi, Tatay) olvasmányok életirási adatokkal Lonkay könyve nyomán. A két legfelső osztály, mint az előző években.

1861-től 67-ig az V-ben stíltan, túlnyomó tekintettel a költészetre (Mihálfi), a VI-ban stíltan, túlnyomó tekintettel a szónoklat- és prózára (Zsilinszky), kézirat alapján. A VII. és VITI-ban irodalomtörténet.

1867-ben megjelen Zsilinszky „Költészeti és szónoklati kézikönyve“, s az 1870-ik évig az V. (költészet) és VI. (próza) osztályban, 1870-től 76-ig pedig a Vll-ben is használtatik (a drámai költészet és bölcsészeti próza) s az irodalomtörténet a VIII. osztályra marad.

1876-ban Zsilinszky könyve helyébe Torkos László költészettana (II. kiadás) és olvasókönyve lép s használja az V. VI. és VII. osztály.

7