Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1879
20 vegó csendes, ezt szélcsendnek mondjuk. Máskor a szél nagyon erősen mozog, akkor támad a vihar s ha a vihar rendkívül erős, hogy fákat gyökerestől dönt ki, akkor orkánnak nevezzük. A szeleknek nálunk nincs rendes fúvásuk. Nem tudjuk előre megjövendölni, hogy szél lesz-e vagy nem ? Azok az éjszaki szelek, melyek tavasz felé szoktak beállani, a böjti szelek. A szeleket'azon irány után nevezzük, a honnan áramlanak. Nálunk azt tapasztaljuk, hogy leggyakoriabbak a délnyugati szelek. 17-§• Eső, jégeső, zivatar, hófuvatag. Azt tapasztalom a szabadban, nem mindig van tiszta idő. .'éha ködös, borús az idő, fenn az égbolton felhők úszkálnak, eső esik. A köd, ború, felhő mind vízgőzökből támadnak. A vízgőzök a hidegben cseppekké búzádnak öszze s úgy képződik az e s ő. Néha a vizgőzök apró jegeczekké fagynak, akkor támad a h ó. Máskor az eső és hó összeverődik, összefagy, úgy képződik a d a r a meg a jégeső. Nyáron a jégeső nagy károkat szokott okozni. Ha nagy szél hóval vagy esővel párosul azt zi- vatarnak mondjuk Ilyenkor támadnak a h ó fuvata g o k is. 18. § Gőzkor, légkör. Égi tünemények. A vízgőzök a levegőbe felszállanak, de csak bizonyos magasságig (4—5 miriaméterig), a meddig ez történik, azt a tért nevezzük gőzkörnek. A levegő azonban még a gőzkörön felül is emelkedik, s a meddig a levegő felhat, az a légkör. A gőzkör és légkör sok szép égi tüneménynek színhelye. Például ott látjuk a délibábot, szivárványt, mellóknapokat, rnellékholdakat, htillócsil- lagokat.
